Az 1918-as budapesti ősbemutatóhoz Bánffy Miklós által készített díszlet- és jelmeztervek felhasználásával mutatták be kedd este Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját a Kolozsvári Magyar Operában.
2014. november 19., 19:312014. november 19., 19:31
Az előadással megkezdődtek a kolozsvári Bánffy Miklós Napok, az idei Bánffy-emlékév utolsó rendezvénysorozata. Szép Gyula operaigazgató a Bánffy-napok kezdeményezőjeként mutatta be Prőhle Gergelyt, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárát.
Prőhle Gergely ünnepi beszédében elmondta, azt szeretné remélni, hogy ezzel a rendezvénysorozattal a 140 éve született erdélyi polihisztor, operaigazgató, egykori magyar külügyminiszter végleg hazatér szülővárosába, hogy magyarok, románok és németek egyaránt tisztelhessék.
A helyettes államtitkár név szerint is megemlítette azokat, akik a Bánffy Miklós-emlékév előtt is mindent megtettek, hogy a gróf emléke ne merüljön feledésbe. Külön köszönetet mondott Szinetár Miklós rendezőnek, aki a kolozsvári előadást is rendezte, Tőkés Erzsébetnek, a kolozsvári Házsongárd Alapítvány ügyvezetőjének, aki a Bánffy-kripta felújítását irányította, és Szebeni Zsuzsa színháztörténésznek, aki – mint fogalmazott – mindent megtett azért, hogy Bánffy Miklós elnyerje az őt megillető helyet a magyar panteonban.
Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere arról beszélt, hogy a Bánffy-emlékév „az élni akaró, és minden körülmények között új életre kelni képes erdélyiség történetét helyezte újra reflektorfénybe”. Bánffy Miklós példát mutatott az erdélyi közösségnek azzal, hogy 1926-ban Budapestről hazaköltözött szülőföldjére – mondta.
A kékszakállú herceg vára kolozsvári előadásán a Kolozsvári Magyar Opera zenekarát Selmeczi György vezényelte, a szerepében Szilágyi Jánost, Judit szerepében Molnár Máriát láthatta a közönség. Az előadás után levetítették az opera Szinetár Miklós által rendezett filmváltozatát is.
A háromnapos kolozsvári rendezvénysorozat keretében Bánffy Miklósnak az opera világára tett hatását idézik fel. Amint a kolozsvári operaház közleményében olvasható, haladó szellemiségű vezetőként Bánffy megreformálta a magyar operajátszást, merész repertoárpolitikája mellett díszlet- és jelmeztervezőként is részt vett az előadások színpadra állításában.
A Bánffy-napok keretében szerdán levetítették a gróf életéről forgatott, A Nagyúr – Gróf Bánffy Miklós című filmet, amelyet szintén Szinetár Miklós rendezett, a vetítést követően pedig beszélgetést szerveztek a 2001-ben készült film rendezőjével is.
A rendezvénysorozat csütörtök este ünnepi operagálával zárul, melyben a Kolozsvári Magyar Opera és a budapesti Magyar Állami Operaház művészei lépnek színre. A gálaműsorán olyan művek részletei szerepelnek, amelyek Bánffy Miklós igazgatása idején kerültek be a magyar operaházak repertoárjába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!