Fotó: Boda L. Gergely
Gyűjteményes kiállítás látható Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota földszinti képzőművészeti kiállítótermeiben Balázs Imre festményeiből.
2016. május 05., 13:472016. május 05., 13:47
A tárlat a 2012-ben elhunyt festő életművét mutatja be. A két hétig látogatható kiállítás a család kezdeményezésére, a festőművész fiának, Balázs Áronnak a rendezésében jött létre, és az 1960-as évektől egészen a művész haláláig bemutatja az életművet. Balázs Áron azzal a céllal állította össze az anyagot, hogy fenntartsa a Marosvásárhelyhez ragaszkodó, Marosvásárhelyt második otthonának tekintő művész emlékét a városban. „Nagyon fontos volt neki az élete vásárhelyi periódusa, szerette ezt a várost, ahol felfedezték tehetségét, ahol rajzolni és festeni tanult, iskolába járt és érettségizett” – mindta el lapunknak Balázs Áron.
Balázs Imre 1931. október 26-án született Máréfalván, Nagyszebenben nevelkedett, majd Marosvásárhelyre került a család, ahol hagyománya volt a képzőművészeti iskoláknak, és ahol Bordi András képzőművészeti oktató és a képtár igazgatója hamar felfedezte a tehetséget a fiatal tanítványában.
1956 őszén részt vett a kolozsvári diákmegmozdulásokban, ő olvasta fel az egyetemisták öt pontból álló követeléseit – például, hogy a felvételinél ne a származásra, hanem a tehetségre legyenek tekintettel, az orosz és a román nyelv és irodalom legyen fakultatív tantárgy az egyetemen – ezért hét év börtönre ítélték, hármat le is töltött – ismertette a tárlatnyitón a 2012-ben elhunyt művész életét Mana Bucur, a Képzőművészek Országos Szövetségének Maros megyei elnöke.
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a 20. század második fele legnagyobb erdélyi magyar képzőművészének nevezte Balázs Imrét. A kiállított képek, összesen 58 alkotás, az életművet mutatják be a börtönből való szabadulásával kezdődően, amikor Marosvásárhelyre került. Fokozatosan kezdett el ismét rajzolni, festeni, 1960-ban már bevették a munkáját a képzőművészeti szövetség által rendezett marosvásárhelyi megyei tárlatra is. A börtön utáni időszakban a sötét tónusokhoz ragaszkodott, majd lassan, a 70-es években kezdtek kivilágosodni a színei. Elkezdte járni az országot, főleg Erdélyt, sokszor Magyarországra is átjutott, különböző művésztelepeken alkotott. 1987-ben áttelepedett Magyarországra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!