
Fotó: Boda L. Gergely
Gyűjteményes kiállítás látható Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota földszinti képzőművészeti kiállítótermeiben Balázs Imre festményeiből.
2016. május 05., 13:472016. május 05., 13:47
A tárlat a 2012-ben elhunyt festő életművét mutatja be. A két hétig látogatható kiállítás a család kezdeményezésére, a festőművész fiának, Balázs Áronnak a rendezésében jött létre, és az 1960-as évektől egészen a művész haláláig bemutatja az életművet. Balázs Áron azzal a céllal állította össze az anyagot, hogy fenntartsa a Marosvásárhelyhez ragaszkodó, Marosvásárhelyt második otthonának tekintő művész emlékét a városban. „Nagyon fontos volt neki az élete vásárhelyi periódusa, szerette ezt a várost, ahol felfedezték tehetségét, ahol rajzolni és festeni tanult, iskolába járt és érettségizett” – mindta el lapunknak Balázs Áron.
Balázs Imre 1931. október 26-án született Máréfalván, Nagyszebenben nevelkedett, majd Marosvásárhelyre került a család, ahol hagyománya volt a képzőművészeti iskoláknak, és ahol Bordi András képzőművészeti oktató és a képtár igazgatója hamar felfedezte a tehetséget a fiatal tanítványában.
1956 őszén részt vett a kolozsvári diákmegmozdulásokban, ő olvasta fel az egyetemisták öt pontból álló követeléseit – például, hogy a felvételinél ne a származásra, hanem a tehetségre legyenek tekintettel, az orosz és a román nyelv és irodalom legyen fakultatív tantárgy az egyetemen – ezért hét év börtönre ítélték, hármat le is töltött – ismertette a tárlatnyitón a 2012-ben elhunyt művész életét Mana Bucur, a Képzőművészek Országos Szövetségének Maros megyei elnöke.
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a 20. század második fele legnagyobb erdélyi magyar képzőművészének nevezte Balázs Imrét. A kiállított képek, összesen 58 alkotás, az életművet mutatják be a börtönből való szabadulásával kezdődően, amikor Marosvásárhelyre került. Fokozatosan kezdett el ismét rajzolni, festeni, 1960-ban már bevették a munkáját a képzőművészeti szövetség által rendezett marosvásárhelyi megyei tárlatra is. A börtön utáni időszakban a sötét tónusokhoz ragaszkodott, majd lassan, a 70-es években kezdtek kivilágosodni a színei. Elkezdte járni az országot, főleg Erdélyt, sokszor Magyarországra is átjutott, különböző művésztelepeken alkotott. 1987-ben áttelepedett Magyarországra.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!