
Fotó: Boda L. Gergely
Gyűjteményes kiállítás látható Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota földszinti képzőművészeti kiállítótermeiben Balázs Imre festményeiből.
2016. május 05., 13:472016. május 05., 13:47
A tárlat a 2012-ben elhunyt festő életművét mutatja be. A két hétig látogatható kiállítás a család kezdeményezésére, a festőművész fiának, Balázs Áronnak a rendezésében jött létre, és az 1960-as évektől egészen a művész haláláig bemutatja az életművet. Balázs Áron azzal a céllal állította össze az anyagot, hogy fenntartsa a Marosvásárhelyhez ragaszkodó, Marosvásárhelyt második otthonának tekintő művész emlékét a városban. „Nagyon fontos volt neki az élete vásárhelyi periódusa, szerette ezt a várost, ahol felfedezték tehetségét, ahol rajzolni és festeni tanult, iskolába járt és érettségizett” – mindta el lapunknak Balázs Áron.
Balázs Imre 1931. október 26-án született Máréfalván, Nagyszebenben nevelkedett, majd Marosvásárhelyre került a család, ahol hagyománya volt a képzőművészeti iskoláknak, és ahol Bordi András képzőművészeti oktató és a képtár igazgatója hamar felfedezte a tehetséget a fiatal tanítványában.
1956 őszén részt vett a kolozsvári diákmegmozdulásokban, ő olvasta fel az egyetemisták öt pontból álló követeléseit – például, hogy a felvételinél ne a származásra, hanem a tehetségre legyenek tekintettel, az orosz és a román nyelv és irodalom legyen fakultatív tantárgy az egyetemen – ezért hét év börtönre ítélték, hármat le is töltött – ismertette a tárlatnyitón a 2012-ben elhunyt művész életét Mana Bucur, a Képzőművészek Országos Szövetségének Maros megyei elnöke.
Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a 20. század második fele legnagyobb erdélyi magyar képzőművészének nevezte Balázs Imrét. A kiállított képek, összesen 58 alkotás, az életművet mutatják be a börtönből való szabadulásával kezdődően, amikor Marosvásárhelyre került. Fokozatosan kezdett el ismét rajzolni, festeni, 1960-ban már bevették a munkáját a képzőművészeti szövetség által rendezett marosvásárhelyi megyei tárlatra is. A börtön utáni időszakban a sötét tónusokhoz ragaszkodott, majd lassan, a 70-es években kezdtek kivilágosodni a színei. Elkezdte járni az országot, főleg Erdélyt, sokszor Magyarországra is átjutott, különböző művésztelepeken alkotott. 1987-ben áttelepedett Magyarországra.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!