2011. július 07., 09:062011. július 07., 09:06
A jeddi születésű, fiatalkorát Marosvásárhelyen, egyetemista éveit és az azt követő néhány esztendőt Kolozsváron, majd rövid élete alkonyát Magyarországon töltő festő és grafikus munkáit Vécsi Nagy Zoltán méltatta. A művészettörténész három fontosabb stációt emelt ki Ady József pályafutásából. Gyermek- és kamaszkorát a református valláshoz való kötődése határozta meg, így egy időben még kántorkodott is, ugyanakkor verseket írt. A rajzolás örömét a katonaságban fedezte fel, majd ötszöri próbálkozás után bejutott a kincses városi képzőművészeti egyetemre.
Az egyetem után évekig volt „munkakönyves munkanélküli”, hisz a Román Operánál sem díszlet-, sem plakáttervezői munkáját nem vették igénybe. A ’89-es fordulat után, mint annyi más méltatlanul mellőzött erdélyi művész, ő is távozott az országból. „Magyarországon rendkívül nagy lendülettel vetette bele magát a munkába. Ez volt élete legintenzívebb korszaka” – jellemezte a fehérvérűségben 41 évesen elhunyt festő utolsó alkotói periódusát Vécsi Nagy Zoltán. Utolsó éveiben Ady József a legtöbbet Vácott, Csorba Simon festőművész műhelyében dolgozott, akivel közös tárlatot is szerveztek. Rövid idő leforgása alatt alkotásait a magyar fővárosban, Sopronban, Miskolcon, Gödöllőn és Dunaújvároson állították ki.
Halála után életművének egy részét a pesti, majd a kolozsvári és marosvásárhelyi közönség is megtekinthette. „Mi, művészek az élettel valósággal szeretkezünk, miközben eszméletünket veszítjük, majd megint magunkhoz térünk. Nem okulva a történtekből, ezt újra és újra átéljük. Az alkotó számára éppen ez az élet kínálta katarzis jelenti a szabadságot, amelyet egyaránt érezhetünk viszonylagosnak és abszolútnak” – mondta a 80-as években egy, a Korunknál folytatott kerekasztal-beszélgetésen Ady József, akinek munkái két héten keresztül a Kultúrpalota földszinti kiállítótermében tekinthetők meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!