2011. július 07., 09:062011. július 07., 09:06
A jeddi születésű, fiatalkorát Marosvásárhelyen, egyetemista éveit és az azt követő néhány esztendőt Kolozsváron, majd rövid élete alkonyát Magyarországon töltő festő és grafikus munkáit Vécsi Nagy Zoltán méltatta. A művészettörténész három fontosabb stációt emelt ki Ady József pályafutásából. Gyermek- és kamaszkorát a református valláshoz való kötődése határozta meg, így egy időben még kántorkodott is, ugyanakkor verseket írt. A rajzolás örömét a katonaságban fedezte fel, majd ötszöri próbálkozás után bejutott a kincses városi képzőművészeti egyetemre.
Az egyetem után évekig volt „munkakönyves munkanélküli”, hisz a Román Operánál sem díszlet-, sem plakáttervezői munkáját nem vették igénybe. A ’89-es fordulat után, mint annyi más méltatlanul mellőzött erdélyi művész, ő is távozott az országból. „Magyarországon rendkívül nagy lendülettel vetette bele magát a munkába. Ez volt élete legintenzívebb korszaka” – jellemezte a fehérvérűségben 41 évesen elhunyt festő utolsó alkotói periódusát Vécsi Nagy Zoltán. Utolsó éveiben Ady József a legtöbbet Vácott, Csorba Simon festőművész műhelyében dolgozott, akivel közös tárlatot is szerveztek. Rövid idő leforgása alatt alkotásait a magyar fővárosban, Sopronban, Miskolcon, Gödöllőn és Dunaújvároson állították ki.
Halála után életművének egy részét a pesti, majd a kolozsvári és marosvásárhelyi közönség is megtekinthette. „Mi, művészek az élettel valósággal szeretkezünk, miközben eszméletünket veszítjük, majd megint magunkhoz térünk. Nem okulva a történtekből, ezt újra és újra átéljük. Az alkotó számára éppen ez az élet kínálta katarzis jelenti a szabadságot, amelyet egyaránt érezhetünk viszonylagosnak és abszolútnak” – mondta a 80-as években egy, a Korunknál folytatott kerekasztal-beszélgetésen Ady József, akinek munkái két héten keresztül a Kultúrpalota földszinti kiállítótermében tekinthetők meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!