Hirdetés

A zene, akár egy szentmise

•  Fotó: A szerző felvétele

Fotó: A szerző felvétele

Petrás Mária népdalénekes, keramikus a Bákó megyei Diószénen született, a brassói népfőiskola grafika szakán tanult, Klement Béla osztályában. 1988-tól kényszerűségből szabadúszó lett, rajzaiból, festményeiből tartotta fenn családját. 1990-ben Magyarországon telepedett le. A csángó hitvilágot idéző köztéri munkáit, domborműveit és autentikus énekhangját egyaránt kedveli közönsége.

2008. május 29., 00:002008. május 29., 00:00

Marosvásárhelyen nemrég a Bartók vonósnégyessel és a Muzsikásegyüttessel lépett fel. Hogyan készült erre a koncertre?

Nagyon izgultam, mert elsõ alkalommal léptem fel a Bartók vonósnégyessel, és úgy éreztem, hogy ez nagy ajándék számomra. Én ugyanis nemcsak hogy klasszikus zenei képzésben nem részesültem, de semmilyen zenét nem tanultam – nyíltan és nagy szeretettel, de mégis csak laikusként közeledem hozzá. Érzem azt a csodálatos erõt, amely a zenébõl árad, úgy hallgatom, mint egy szentmisét. Ilyenkor mindig eszembe jut az a világ és azok az emberek, akik felkészítettek az életre. Sokszor hullanának a könnyeim a színpadon, ha nem fognám vissza magam.

Megfigyeltem, hogy nemcsak éneklés közben, de hétköznapi beszédében is megõrizte a csángó tájszólást.

Nekem nem adatott meg annak idején, hogy magyar iskolába járjak. A romániai rendszerváltás után, harminckét évesen jutottam el Magyarországra, ekkor tanultam meg magyarul írni-olvasni. Fél napot tanultam, a nap másik felében rajzoltam, és még dolgoztam is közben. Nem hittem abban, hogy jól el tudom sajátítani az irodalmi nyelvet, ezért nem is erõltettem. Inkább maradtam annál a nyelvnél, amit otthon tanultam. Természetesen csiszolgatom, a gyermekeim is ki-kijavítanak, ha helytelenül mondok valamit, de elmúlt az az idõ, amikor kisebbségi érzésem volt, féltem, hogy nem értenek meg, vagy lenéznek a tájszólásom miatt. Ma már szabadon beszélem azt a nyelvet, amit otthonról hoztam magammal, mert tudom, hogy nemcsak értik, de szeretik és értékelik is.

Budapest mellett, Pomázon él. Milyen gyakran látogat haza szülõföldjére?

Régebben havonta, de volt idõ, amikor kéthetente jártam haza. Mostanában ritkábban, mert megalapítottuk a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványt, és a teendõk lefoglalnak. Az alapítvány célja a moldvai csángómagyar családok, gyermekek, diákok, hátrányos társadalmi helyzetûek segítése.

Mit kezd a honvággyal?

Jelenleg a nyolc testvérem közül öttel egy helyen lakunk, a pomázi dombon hét telkünk van. A leányom a szomszédom, és a fiam is ott épít házat magának. Figyeltünk arra, hogy az idegenséget, amennyire lehet, megszüntessük magunk körül. De igaz az is, hogy én az egész Kárpát-medencében jól érzem magam. Lett volna alkalmam elhagyni a magyar nyelvterületet, hívtak Kanadába, Olaszországba. De még egy hónapra sem mentem.

Azt olvastam önrõl, hogy Magyarországon énekesként és keramikusként egyaránt ismertebb, mint szülõhazájában. Ez igaz?

Biztos vagyok benne, hogy igen. Itthon csupán egyetlenegyszer jelentem meg a nyilvánosság elõtt, egy Besztercén tartott amatõr színjátszó fesztiválon. A szülõföldemen csak egy hétfalusi édesanya voltam két gyermekkel. 1990 nyarán jöttem elõször Magyarországra egy csángó küldöttség tagjaként, Domokos Pál Péter 89. születésnapjának köszöntésére. Akkoriban jött létre Sepsiszentgyörgyön a Csángó Szervezet, amelyben Nyisztor Tinka, Õsz Erõss Péter mellett én is tevékenykedtem, ezért hívtak meg. Itt maradtam, elvégeztem az iparmûvészeti fõiskolát, majd a mesterképzést is. Közben dolgoztam, neveltem a gyermekeimet. Egy ideig még úgy gondoltam, hogy hazajövök, de a gyermekeim már nem akartak mozdulni. Közben én is megszerettem azt a környezetet, amelyben most élek.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 01., szerda

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma

Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.

Értékmentő, -gyűjtő, -őrző és továbbadó munkát végez az Erdélyi Zeneszerzők Archívuma
Hirdetés
2026. március 31., kedd

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”

Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.

Fesztiváldíjas lett az Aradi Kamaraszínház Tatabányán, ahol bemutatták a „Harsányi-összest”
2026. március 30., hétfő

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében

Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.

Gyermekoperát mutatnak be Kolozsváron ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében
2026. március 30., hétfő

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító

Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.

Meghalt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító
Hirdetés
2026. március 29., vasárnap

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron

Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.

Kallós 100: nyitógálával rajtolt el az emlékév Kolozsváron
2026. március 27., péntek

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései

Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.

Ment-e a színház által a világ elébb? – Bogdán Zsolt színművész világnapi kérdésfelvetései
2026. március 26., csütörtök

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön

Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.

Színházi világnap: gazdag programkínálattal ünnepelnek Sepsiszentgyörgyön
Hirdetés
2026. március 24., kedd

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt

A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.

Kolozsváron és a közmédián is tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt
2026. március 24., kedd

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.

Kritikusok emberközelben – Új beszélgetéssorozatot indít az Erdélyi Magyar Írók Ligája
2026. március 23., hétfő

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója

Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.

Szatmárnémetiben rendez Ionesco-darabot Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója
Hirdetés
Hirdetés