2009. december 03., 08:502009. december 03., 08:50
A papíron, filmen, üvegnegatívon megőrzött felvételek nagy része eddig a múzeum munkatársai számára sem volt hozzáférhető, hogy elkerüljék ezek károsodását, azonban a Szülőföld Alaptól pályázott pénzből vásárolt korszerű szkennerrel Gazda Enikő és Kinda István, a múzeum munkatársai elkezdhették a képek digitális feldolgozását, eddig ötezer fénykép negatívját szkennelték be.
Ezenkívül megpróbálják a fényképeket azonosítani, jegyzékbe venni, a filmcsíkokat pedig savmentes papírba csomagolják, amely védi őket a károsodástól. Az, hogy a képek a világhálón bárki számára megtekinthetők lesznek, segítséget jelent az azonosításban is, hiszen ha valaki ráismer egy képre, információval láthatja el a múzeum munkatársait.
Gazda Enikő elmondta, hogy a korábban a világhálóra feltöltött 300 fénykép közül az egyiken szereplő házról azt gondolták, hogy az csernátoni, egy vargyasi lakos azonban ráismert a múzeum honlapján közzétett fényképre, és értesítette a múzeumot, hogy Kálnoky gróf miklósvári vendégházáról van szó, amelyet időközben átalakítottak.
A néprajzos-muzeológus mindenkit arra kér, ha lehetősége van, segítsen a fotók pontos azonosításában. Elsősorban az építészet és a mesterségek tárgykörben készült fényképeket dolgozzák fel, mivel főleg ezek azonosításában segíthetnek a látogatók, ráadásul helytörténészek munkáját is segítheti, ha az épületeket ábrázoló képeket megtalálhatják az interneten – magyarázta Gazda Enikő.
Az intézmény gyűjteménye a 19. században készült fényképeket is tartalmaz, de megtalálható benne a 20. század híres sepsiszentgyörgyi fényképésze, Gere István gyűjteménye is. Az állomány feldolgozására a hetvenes évek elején történt utoljára kísérlet, akkor jelent meg Fóris Pál ezer fotót tartalmazó fényképtára.
| Harminckét éves fogságából szabadítottak ki egy magyar honvédszobrot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum udvarán. A szobrot 1977-ben egy Ceauşescu-látogatást megelőzően takaríttatta el a múzeum akkori vezetője. „Székely Zoltán igazgató úr magához hivatott, s azt mondta: tüntesse el ezt a szobrot – idézte fel a történteket Fekete Lajos, a múzeum nyugalmazás előtt álló alkalmazottja, aki 32 évvel ezelőtt gépkocsivezetőként dolgozott az intézményben. – Rám bízta a módját, én azonban nem törtem szét, hanem ástam egy gödröt az udvaron, s abban temettem el. Azóta minden halottak napján gyertyát gyújtottam az emlékére, de nem az igazi helyen, hanem távolabb tőle, nehogy eláruljam, hol nyugszik az a honvéd.” A talapzattal együtt hat méter magas, terméskőből készült 24-es magyar honvédemlékművet egy szentivánlaborfalvi malomtulajdonos, Pál Ferenc – maga is 24-es baka – 1942-ben a háromszéki Rétyi Nyír bejáratánál állíttatta. Eredetileg egy zarándokházat is készült ott építtetni, de a háborús évek áthúzták a számításait. A szobrot 1945-ben a „felszabadító” seregek csonkították meg – a golyónyomok ma is látszanak rajta –, a fejetlen honvédet egy évvel később pedig a rétyiek menekítették a Székely Nemzeti Múzeumba. Ott a cinteremben állt 1977-ig, amikor a diktátor és kísérete elől igyekeztek eltüntetni. A szobrot megtisztították, és a múzeum udvarán állították fel. Vargha Mihály igazgató, szobrász mindenkit biztosított arról, hogy rövidesen restaurálják az alkotást. „Természetesen felajánljuk a rétyieknek, hogy ha kívánják, állítsák vissza eredeti helyére – mondta el az igazgató. – Ebben az esetben másolatot készítünk a szoborról, és azt helyezzük el a Székely Nemzeti Múzeum udvarán.” |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok