2009. december 03., 08:502009. december 03., 08:50
A papíron, filmen, üvegnegatívon megőrzött felvételek nagy része eddig a múzeum munkatársai számára sem volt hozzáférhető, hogy elkerüljék ezek károsodását, azonban a Szülőföld Alaptól pályázott pénzből vásárolt korszerű szkennerrel Gazda Enikő és Kinda István, a múzeum munkatársai elkezdhették a képek digitális feldolgozását, eddig ötezer fénykép negatívját szkennelték be.
Ezenkívül megpróbálják a fényképeket azonosítani, jegyzékbe venni, a filmcsíkokat pedig savmentes papírba csomagolják, amely védi őket a károsodástól. Az, hogy a képek a világhálón bárki számára megtekinthetők lesznek, segítséget jelent az azonosításban is, hiszen ha valaki ráismer egy képre, információval láthatja el a múzeum munkatársait.
Gazda Enikő elmondta, hogy a korábban a világhálóra feltöltött 300 fénykép közül az egyiken szereplő házról azt gondolták, hogy az csernátoni, egy vargyasi lakos azonban ráismert a múzeum honlapján közzétett fényképre, és értesítette a múzeumot, hogy Kálnoky gróf miklósvári vendégházáról van szó, amelyet időközben átalakítottak.
A néprajzos-muzeológus mindenkit arra kér, ha lehetősége van, segítsen a fotók pontos azonosításában. Elsősorban az építészet és a mesterségek tárgykörben készült fényképeket dolgozzák fel, mivel főleg ezek azonosításában segíthetnek a látogatók, ráadásul helytörténészek munkáját is segítheti, ha az épületeket ábrázoló képeket megtalálhatják az interneten – magyarázta Gazda Enikő.
Az intézmény gyűjteménye a 19. században készült fényképeket is tartalmaz, de megtalálható benne a 20. század híres sepsiszentgyörgyi fényképésze, Gere István gyűjteménye is. Az állomány feldolgozására a hetvenes évek elején történt utoljára kísérlet, akkor jelent meg Fóris Pál ezer fotót tartalmazó fényképtára.
| Harminckét éves fogságából szabadítottak ki egy magyar honvédszobrot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum udvarán. A szobrot 1977-ben egy Ceauşescu-látogatást megelőzően takaríttatta el a múzeum akkori vezetője. „Székely Zoltán igazgató úr magához hivatott, s azt mondta: tüntesse el ezt a szobrot – idézte fel a történteket Fekete Lajos, a múzeum nyugalmazás előtt álló alkalmazottja, aki 32 évvel ezelőtt gépkocsivezetőként dolgozott az intézményben. – Rám bízta a módját, én azonban nem törtem szét, hanem ástam egy gödröt az udvaron, s abban temettem el. Azóta minden halottak napján gyertyát gyújtottam az emlékére, de nem az igazi helyen, hanem távolabb tőle, nehogy eláruljam, hol nyugszik az a honvéd.” A talapzattal együtt hat méter magas, terméskőből készült 24-es magyar honvédemlékművet egy szentivánlaborfalvi malomtulajdonos, Pál Ferenc – maga is 24-es baka – 1942-ben a háromszéki Rétyi Nyír bejáratánál állíttatta. Eredetileg egy zarándokházat is készült ott építtetni, de a háborús évek áthúzták a számításait. A szobrot 1945-ben a „felszabadító” seregek csonkították meg – a golyónyomok ma is látszanak rajta –, a fejetlen honvédet egy évvel később pedig a rétyiek menekítették a Székely Nemzeti Múzeumba. Ott a cinteremben állt 1977-ig, amikor a diktátor és kísérete elől igyekeztek eltüntetni. A szobrot megtisztították, és a múzeum udvarán állították fel. Vargha Mihály igazgató, szobrász mindenkit biztosított arról, hogy rövidesen restaurálják az alkotást. „Természetesen felajánljuk a rétyieknek, hogy ha kívánják, állítsák vissza eredeti helyére – mondta el az igazgató. – Ebben az esetben másolatot készítünk a szoborról, és azt helyezzük el a Székely Nemzeti Múzeum udvarán.” |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok