2009. december 03., 08:502009. december 03., 08:50
A papíron, filmen, üvegnegatívon megőrzött felvételek nagy része eddig a múzeum munkatársai számára sem volt hozzáférhető, hogy elkerüljék ezek károsodását, azonban a Szülőföld Alaptól pályázott pénzből vásárolt korszerű szkennerrel Gazda Enikő és Kinda István, a múzeum munkatársai elkezdhették a képek digitális feldolgozását, eddig ötezer fénykép negatívját szkennelték be.
Ezenkívül megpróbálják a fényképeket azonosítani, jegyzékbe venni, a filmcsíkokat pedig savmentes papírba csomagolják, amely védi őket a károsodástól. Az, hogy a képek a világhálón bárki számára megtekinthetők lesznek, segítséget jelent az azonosításban is, hiszen ha valaki ráismer egy képre, információval láthatja el a múzeum munkatársait.
Gazda Enikő elmondta, hogy a korábban a világhálóra feltöltött 300 fénykép közül az egyiken szereplő házról azt gondolták, hogy az csernátoni, egy vargyasi lakos azonban ráismert a múzeum honlapján közzétett fényképre, és értesítette a múzeumot, hogy Kálnoky gróf miklósvári vendégházáról van szó, amelyet időközben átalakítottak.
A néprajzos-muzeológus mindenkit arra kér, ha lehetősége van, segítsen a fotók pontos azonosításában. Elsősorban az építészet és a mesterségek tárgykörben készült fényképeket dolgozzák fel, mivel főleg ezek azonosításában segíthetnek a látogatók, ráadásul helytörténészek munkáját is segítheti, ha az épületeket ábrázoló képeket megtalálhatják az interneten – magyarázta Gazda Enikő.
Az intézmény gyűjteménye a 19. században készült fényképeket is tartalmaz, de megtalálható benne a 20. század híres sepsiszentgyörgyi fényképésze, Gere István gyűjteménye is. Az állomány feldolgozására a hetvenes évek elején történt utoljára kísérlet, akkor jelent meg Fóris Pál ezer fotót tartalmazó fényképtára.
| Harminckét éves fogságából szabadítottak ki egy magyar honvédszobrot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum udvarán. A szobrot 1977-ben egy Ceauşescu-látogatást megelőzően takaríttatta el a múzeum akkori vezetője. „Székely Zoltán igazgató úr magához hivatott, s azt mondta: tüntesse el ezt a szobrot – idézte fel a történteket Fekete Lajos, a múzeum nyugalmazás előtt álló alkalmazottja, aki 32 évvel ezelőtt gépkocsivezetőként dolgozott az intézményben. – Rám bízta a módját, én azonban nem törtem szét, hanem ástam egy gödröt az udvaron, s abban temettem el. Azóta minden halottak napján gyertyát gyújtottam az emlékére, de nem az igazi helyen, hanem távolabb tőle, nehogy eláruljam, hol nyugszik az a honvéd.” A talapzattal együtt hat méter magas, terméskőből készült 24-es magyar honvédemlékművet egy szentivánlaborfalvi malomtulajdonos, Pál Ferenc – maga is 24-es baka – 1942-ben a háromszéki Rétyi Nyír bejáratánál állíttatta. Eredetileg egy zarándokházat is készült ott építtetni, de a háborús évek áthúzták a számításait. A szobrot 1945-ben a „felszabadító” seregek csonkították meg – a golyónyomok ma is látszanak rajta –, a fejetlen honvédet egy évvel később pedig a rétyiek menekítették a Székely Nemzeti Múzeumba. Ott a cinteremben állt 1977-ig, amikor a diktátor és kísérete elől igyekeztek eltüntetni. A szobrot megtisztították, és a múzeum udvarán állították fel. Vargha Mihály igazgató, szobrász mindenkit biztosított arról, hogy rövidesen restaurálják az alkotást. „Természetesen felajánljuk a rétyieknek, hogy ha kívánják, állítsák vissza eredeti helyére – mondta el az igazgató. – Ebben az esetben másolatot készítünk a szoborról, és azt helyezzük el a Székely Nemzeti Múzeum udvarán.” |
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.