Az immár hatéves találkozó alkalmából Mikháza köves-poros utcáin színészekkel, rendezőkkel lehetett találkozni, akik ezúttal a fellépés drukkja nélkül csevegtek el a közelebbi és távolabbi településekről összeverődött publikummal. A csűrszínház népes közönsége bizonyítja: nemcsak az elitnek szóló fesztiváldarabokra van szükség, hanem vásári komédiára, könnyed, zenés vígjátékra, daljátékra vagy éppenséggel kabaréra is. Mindezt mi példázhatná jobban, mint a Goldoni, Labiche, Kodály, Heltai vagy a Gruppen Hecc kabarétársulat műveinek szóló taps, amely mintha hangosabb lett volna, mint hetekkel korábban a kőszínház falai között. A háromnapos rendezvénysorozaton nemcsak a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat vagy a győri Forrás Színház hivatásos művészei arattak sikert, hanem az Erdélyi Tündérkert Alapítvány hét környékbeli helységből verbuvált hatvantagú gyermekegyüttese, a vásárhelyi Szivárvány Alapítvány cigány-táncosgárdája, a bábszínház, a Budapestről érkező Erkel Ferenc Néptáncegyüttes és a Zakuszka együttes is elnyerte a közönség tetszését.
Amikor az utolsó előadás is véget ért, a tűz melletti improvizáció vette át a betanult színpadi szöveg helyét. A programban Énekóra címmel megjelenő „műsorszámba” mindenki benevezett, aki még bírta. „Ez volt a legjobb, mert itt mi is bizonyíthattuk tehetségünket” – mondta el egy Szovátáról érkezett fiatalember.
A Nyárád túlsó oldalán fekvő Vármezőn is csűrszínházi rendezvények zajlottak: a Vándor fogadó kertjében felállított színpadon bemutatott előadásokkal újabb települést vontak be az időszakos színházi körforgásba. Szélyes Ferenc marosvásárhelyi színművész, a rendezvény kezdeményezője jövőre Nyárádköszvényest vagy Nyárádremetét is bevonná a Csűrszínházi Napok szervezésébe. Mint mondta, a támogatás évről évre nő, de a rendezvénysorozat még nagyobb léptekkel fejlődik, ezért gyakran kevésnek bizonyul a rendelkezésre álló anyagi keret: a Szélyes-porta teljesen átépített csűrjét is csak idén, a hatodik találkozóra sikerült lefedni, az oldalát pedig levakolni, további munkálatokra viszont nem volt lehetőség, holott most is bebizonyosodott, hogy a nézőtér fölé is szükséges lenne valamiféle tetőszerkezet.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.