Az immár hatéves találkozó alkalmából Mikháza köves-poros utcáin színészekkel, rendezőkkel lehetett találkozni, akik ezúttal a fellépés drukkja nélkül csevegtek el a közelebbi és távolabbi településekről összeverődött publikummal. A csűrszínház népes közönsége bizonyítja: nemcsak az elitnek szóló fesztiváldarabokra van szükség, hanem vásári komédiára, könnyed, zenés vígjátékra, daljátékra vagy éppenséggel kabaréra is. Mindezt mi példázhatná jobban, mint a Goldoni, Labiche, Kodály, Heltai vagy a Gruppen Hecc kabarétársulat műveinek szóló taps, amely mintha hangosabb lett volna, mint hetekkel korábban a kőszínház falai között. A háromnapos rendezvénysorozaton nemcsak a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat vagy a győri Forrás Színház hivatásos művészei arattak sikert, hanem az Erdélyi Tündérkert Alapítvány hét környékbeli helységből verbuvált hatvantagú gyermekegyüttese, a vásárhelyi Szivárvány Alapítvány cigány-táncosgárdája, a bábszínház, a Budapestről érkező Erkel Ferenc Néptáncegyüttes és a Zakuszka együttes is elnyerte a közönség tetszését.
Amikor az utolsó előadás is véget ért, a tűz melletti improvizáció vette át a betanult színpadi szöveg helyét. A programban Énekóra címmel megjelenő „műsorszámba” mindenki benevezett, aki még bírta. „Ez volt a legjobb, mert itt mi is bizonyíthattuk tehetségünket” – mondta el egy Szovátáról érkezett fiatalember.
A Nyárád túlsó oldalán fekvő Vármezőn is csűrszínházi rendezvények zajlottak: a Vándor fogadó kertjében felállított színpadon bemutatott előadásokkal újabb települést vontak be az időszakos színházi körforgásba. Szélyes Ferenc marosvásárhelyi színművész, a rendezvény kezdeményezője jövőre Nyárádköszvényest vagy Nyárádremetét is bevonná a Csűrszínházi Napok szervezésébe. Mint mondta, a támogatás évről évre nő, de a rendezvénysorozat még nagyobb léptekkel fejlődik, ezért gyakran kevésnek bizonyul a rendelkezésre álló anyagi keret: a Szélyes-porta teljesen átépített csűrjét is csak idén, a hatodik találkozóra sikerült lefedni, az oldalát pedig levakolni, további munkálatokra viszont nem volt lehetőség, holott most is bebizonyosodott, hogy a nézőtér fölé is szükséges lenne valamiféle tetőszerkezet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok