
Fotó: Krónika
2007. december 13., 00:002007. december 13., 00:00
Összesen két hónapig tartottak Nagyvárad kora újkori várának ásatási munkálatai. Milyen leletek kerültek felszínre?
Az ásatás elsődleges célját, a geotechnikai vizsgálatokat november 15-ére befejeztük, ám ekkor már folytak a tárgyalások az ásatás vezetője, Adrian Andrei Rusu régészprofesszor és a nagyváradi polgármesteri hivatal illetékesei között, annak a kör alakú épületnek, rotondának a teljes feltárásáról, amelyet valójában az ásatás fordulópontjának nevezhetünk. Szerencsére a helyi hatóságokat sikerült meggyőzni a feltárandó épület fontosságáról és két hét haladékot kaptunk, illetve a feltárás költségvetését is sikerült ennek megfelelően kiegészíteni. Így újabb, az eddigieknél hosszabb szelvénnyel próbáltuk a teljes várépületet feltárni, azonban kiderült, hogy valójában egy jóval nagyobb épülettel kell számolnunk. Ennek csak az északi oldala kör alakú, déli oldalára ráépült a palota E szárnya. Elképzelhető, hogy egyike azon tíz bástyának, amely a középkori várhoz tartozott.
Milyen régészeti jelentőséggel bír a lelet?
Mind építészetileg, mind régészeti leletanyagában fontos épületről van szó. Emellett nem elhanyagolandó a többi eredmény: a fejedelmi palota pincéjében feltárt középkori épület alapjai, amelyek északról kapcsolódnak a középkori katedrálishoz, a második, 14. századi külső várfal feltárása a vár déli és keleti részén, valamint a különböző középkori és késő reneszánsz épületalapok, amelyeket ez a geológiai szondázás hozott először felszínre. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk ezekről a létesítményekről, jövőre folytatnunk kell az ásatást, hiszen a nagyváradi vár teljes területének kb. az öt százaléka táródott fel régészetileg. Nagyon nagy lemaradást kell behoznunk.
Mivel foglalkozik most az ott tevékenykedő csapat, milyen utómunkálatok folynak?
A projektben részt vevő csapat jelenleg az ásatás adatainak kiértékelésével, feldolgozásával foglalkozik. Ez már olyan munkálat, amelyet a sok hideg és sár után nyugodt körülmények között, irodában is el lehet végezni. Most kezdődött el az ásatás során előkerült leletek fényképezése, rajzolása és feldolgozása. Ez a folyamat a legtöbb esetben tovább tart, mint maga az ásatás, a leletek mennyiségétől és változatosságától függően. A feldolgozás révén lehetővé válik a régészeti leletek publikálása, hiszen rendkívül lényeges, hogy az ásatás eredményeiről a szakma és a nagyközönség is tudomást szerezzen.
Ezzel a projekttel még nem zárult le a vár körüli munka. Milyen további tervekre lehet számítani a vár körül? Mi lenne a legfontosabb a feltárás szempontjából?
Jövő tavasszal elkezdődik a geológiai szondázások második szakasza, emellett két nagyobb munkálatra számíthatunk: az egyik a vízvezetékrendszer és a csatornahálózat kiépítése, amely 1752 méter vezeték lefektetését foglalja magába. A másik az a jelenlegi járószint lesüllyesztése a 18. századi eredeti állapotra, és a felesleges földmennyiség eltávolítása. A behordott föld vastagsága helyenként eléri a két métert, de akad, ahol csupán tíz centiméter. Ezek a beavatkozások folyamatos régészeti felügyeletet igényelnek. Emellett szeretnénk folytatni a fentebb említett félköríves épület feltárását.
A munkálatok folytatásához jelentős anyagi háttérre van szükség. Ezt ki fogja biztosítani?
A munkálatok anyagi hátterét a nagyváradi önkormányzat biztosítja, amely hosszú távú, többéves terv keretében szeretné a vár teljes felújítását felvállalni. Jelenleg ennek a projektnek a bevezető fázisát jelentették az általunk elvégzett geológiai szondázások.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.