Fotó: Krónika
Az utóbbi szerző jelenléte viszont számos közéleti személyiséget vonzott az eseményre – a tényt humorral nyugtázta Tompa Gábor: „örülök, hogy ilyen sok politikust érdekel a gyermekirodalom”. Kozma Mária, A tatu hozománya című Tompa Gábor-kötetet kiadó Pallas-Akadémia Könyvkiadó részéről, Hajdú Áron pedig a szintén csíkszeredai – Markó Béla Miért lassú a csiga?, valamint A pinty és többiek című köteteit közlő – Bookart igazgatójaként látta el a házigazda szerepét. A kötetlennek ígérkező beszélgetésből kiderült, hogy a szerzőknek nincs kedvenc állatuk, de az is, hogy például Markó Béla a klasszikus La Fontane-i figurát, a hangyát kedveli, ha már rangsort kell állítani.
A kötetek köntöséről szólva Hajdú Áron megjegyezte, minden kiadónak kötelessége eldönteni: feltámasztja-e a könyvkészítés hagyományait, vagy egyáltalán nem ad ki többet könyvet. Még élesebben tevődik föl ez a kérdés a gyerekkönyvek esetében, hiszen a gyerekek számára a könyv széptárgy-jellege különösen fontos. Az igényes kivitelezés, a vonzó könyvkülső megteremtésében nagy szerep, talán a legnagyobb jut az illusztrátoroknak – A tatu hozományát illusztráló Csillag Istvánnak, valamint a két Markó-kötet rajzait készítő Koszti István Miklósnak és Adorjáni Endrének.
A gyermekirodalom helyzet- és korfüggő is; a szerző leginkább akkor ihletődik, ha maga is közel kerül az apaszerephez – hangzott el a bemutatón. Markó a két köteten kívül, amelyben régi és új gyerekversek elegye lelhető fel, újabb kiadvány megjelentetését is ígérte. „A játékosság és a játékra való készség megtartása nagyon fontos, ezért színvonalas – a nyelvvel játszó – gyermekirodalomra mindig is szükség lesz” – mondta Tompa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
Látogatottsági adatok