Fotó: Krónika
Ahogy azt Dana Roxana Hrib történész hangsúlyozta, a két épület közös inspirációs forrást mutat, bár a protestáns vallásra jellemzõ egyszerûség és mértéktartás a templom esetében szembeötlõ. Hrib az osztrák és német mesterek kifinomult munkája mellett Simon Hoffmeyer erdélyi mûvész hatását véli felismerni az építészeti jegyek megrajzolásában és kivitelezésében. A rozetták, ívelt virágfüzérek, akantusz- vagy pálmalevelek, gyümölcsfürtök, kecses vonalú urnák, a kagylómotívum feldolgozásai mind megannyi ismertetõjegyei a 17–18. században hódító, dekoratív szemléletû mûvészeti irányzatnak. Az épületek egyes díszítõelemei szervesen illeszkednek más stílusú kompozíciókba is, így felismerhetõ a rokokóra jellemzõ túldíszítettség vagy a neoklasszicizmust elõrevetítõ modern kiegyensúlyozottság. A kiállítást megnyitó Elena Popescu mûvészettörténész annak a vezérgondolatnak az eredetiségét emelte ki, mely szerint valószínûsíthetõ, hogy az Erdély egykori kormányzójának palotáján dolgozó tervezõk és mesterek alighanem ugyanazok lehettek, mint a protestáns templom tervezõi és kivitelezõi. A mûvészettörténészek elemzõ- és kutatómunkáját Jean Popescu fotós tette teljessé, aki mûvészi gonddal és szakszerû hozzáértéssel elkészített fényképeivel november 30-éig gyönyörködteti a látogatókat. Varró Sándor helyi református lelkész szerint a templomlátogatók eddig inkább összhangjában szemlélték Isten házát, a kiállítás révén mostantól részleteiben is felfedezhetik a díszítõelemek esztétikáját és a barokk stílus szépségét. A különbözõ mûvészi irányzatokban a lelkipásztor szerint az emberi sokoldalúságot, az érzelmek sokrétûségét lehet fellelni. „A barokkban a fantázia szárnyalása, a természet megfigyelése és értékelése, a rokokóban az érzékiség túlfûtöttsége, finomság és elegancia, a romantikában az érzelmek kifejezése, a klasszicizmusban a mértékletesség és a józan megfontoltság jut kifejezésre\" – értékelt a Brukenthal-palota és a templom stílusjegyeirõl szólva Varró Sándor, aki ráadással is szolgált a tárlatot látogatóknak. Ez a Barokk Napokra kiadott, a templomot bemutató színes könyv, amelyben az olvasó hasznos információkat talál a szebeni református gyülekezet és a helyi magyarság több évszázados múltjáról és a templom megépítésének történetérõl.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Hat történelmi felekezet templomai lesznek nyitva szeptember 13-án Nagyszebenben a kilenc napig tartó Ars SACRA egyházművészeti fesztivál első napján.