Fotó: Krónika
Ahogy azt Dana Roxana Hrib történész hangsúlyozta, a két épület közös inspirációs forrást mutat, bár a protestáns vallásra jellemzõ egyszerûség és mértéktartás a templom esetében szembeötlõ. Hrib az osztrák és német mesterek kifinomult munkája mellett Simon Hoffmeyer erdélyi mûvész hatását véli felismerni az építészeti jegyek megrajzolásában és kivitelezésében. A rozetták, ívelt virágfüzérek, akantusz- vagy pálmalevelek, gyümölcsfürtök, kecses vonalú urnák, a kagylómotívum feldolgozásai mind megannyi ismertetõjegyei a 17–18. században hódító, dekoratív szemléletû mûvészeti irányzatnak. Az épületek egyes díszítõelemei szervesen illeszkednek más stílusú kompozíciókba is, így felismerhetõ a rokokóra jellemzõ túldíszítettség vagy a neoklasszicizmust elõrevetítõ modern kiegyensúlyozottság. A kiállítást megnyitó Elena Popescu mûvészettörténész annak a vezérgondolatnak az eredetiségét emelte ki, mely szerint valószínûsíthetõ, hogy az Erdély egykori kormányzójának palotáján dolgozó tervezõk és mesterek alighanem ugyanazok lehettek, mint a protestáns templom tervezõi és kivitelezõi. A mûvészettörténészek elemzõ- és kutatómunkáját Jean Popescu fotós tette teljessé, aki mûvészi gonddal és szakszerû hozzáértéssel elkészített fényképeivel november 30-éig gyönyörködteti a látogatókat. Varró Sándor helyi református lelkész szerint a templomlátogatók eddig inkább összhangjában szemlélték Isten házát, a kiállítás révén mostantól részleteiben is felfedezhetik a díszítõelemek esztétikáját és a barokk stílus szépségét. A különbözõ mûvészi irányzatokban a lelkipásztor szerint az emberi sokoldalúságot, az érzelmek sokrétûségét lehet fellelni. „A barokkban a fantázia szárnyalása, a természet megfigyelése és értékelése, a rokokóban az érzékiség túlfûtöttsége, finomság és elegancia, a romantikában az érzelmek kifejezése, a klasszicizmusban a mértékletesség és a józan megfontoltság jut kifejezésre\" – értékelt a Brukenthal-palota és a templom stílusjegyeirõl szólva Varró Sándor, aki ráadással is szolgált a tárlatot látogatóknak. Ez a Barokk Napokra kiadott, a templomot bemutató színes könyv, amelyben az olvasó hasznos információkat talál a szebeni református gyülekezet és a helyi magyarság több évszázados múltjáról és a templom megépítésének történetérõl.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
Látogatottsági adatok