
Fotó: Krónika
Ahogy azt Dana Roxana Hrib történész hangsúlyozta, a két épület közös inspirációs forrást mutat, bár a protestáns vallásra jellemzõ egyszerûség és mértéktartás a templom esetében szembeötlõ. Hrib az osztrák és német mesterek kifinomult munkája mellett Simon Hoffmeyer erdélyi mûvész hatását véli felismerni az építészeti jegyek megrajzolásában és kivitelezésében. A rozetták, ívelt virágfüzérek, akantusz- vagy pálmalevelek, gyümölcsfürtök, kecses vonalú urnák, a kagylómotívum feldolgozásai mind megannyi ismertetõjegyei a 17–18. században hódító, dekoratív szemléletû mûvészeti irányzatnak. Az épületek egyes díszítõelemei szervesen illeszkednek más stílusú kompozíciókba is, így felismerhetõ a rokokóra jellemzõ túldíszítettség vagy a neoklasszicizmust elõrevetítõ modern kiegyensúlyozottság. A kiállítást megnyitó Elena Popescu mûvészettörténész annak a vezérgondolatnak az eredetiségét emelte ki, mely szerint valószínûsíthetõ, hogy az Erdély egykori kormányzójának palotáján dolgozó tervezõk és mesterek alighanem ugyanazok lehettek, mint a protestáns templom tervezõi és kivitelezõi. A mûvészettörténészek elemzõ- és kutatómunkáját Jean Popescu fotós tette teljessé, aki mûvészi gonddal és szakszerû hozzáértéssel elkészített fényképeivel november 30-éig gyönyörködteti a látogatókat. Varró Sándor helyi református lelkész szerint a templomlátogatók eddig inkább összhangjában szemlélték Isten házát, a kiállítás révén mostantól részleteiben is felfedezhetik a díszítõelemek esztétikáját és a barokk stílus szépségét. A különbözõ mûvészi irányzatokban a lelkipásztor szerint az emberi sokoldalúságot, az érzelmek sokrétûségét lehet fellelni. „A barokkban a fantázia szárnyalása, a természet megfigyelése és értékelése, a rokokóban az érzékiség túlfûtöttsége, finomság és elegancia, a romantikában az érzelmek kifejezése, a klasszicizmusban a mértékletesség és a józan megfontoltság jut kifejezésre\" – értékelt a Brukenthal-palota és a templom stílusjegyeirõl szólva Varró Sándor, aki ráadással is szolgált a tárlatot látogatóknak. Ez a Barokk Napokra kiadott, a templomot bemutató színes könyv, amelyben az olvasó hasznos információkat talál a szebeni református gyülekezet és a helyi magyarság több évszázados múltjáról és a templom megépítésének történetérõl.
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.