2009. március 16., 10:342009. március 16., 10:34
Mint mondta, nagy hatással volt rá a színház világa, édesapja ugyanis színházrendezõ volt, színésznõ anyja pedig épp Ophéliát játszotta a Hamletben, amikor várandós volt vele. „Akkor moccantam meg elõször anyám hasában, amikor elhangzott a »Lenni vagy nem lenni«” – magyarázta a költõ, akiben bevallása szerint egy életre nyomot hagyott a kulisszák mögötti világ, bár sosem akart színész lenni, és az apja is óva intette ettõl a szakmától. A szerzõt sokan a negyedik Forrás-nemzedék egyik vezéralakjaként emlegetik, õ maga azonban nem kedveli a besorolásokat.
Nem kell cédulázni az irodalmat, fõleg nem korcsoportonként, hiszen meglehet, hogy a korosztályok tagjai ideológiailag egyáltalán nem tartoznak össze – vélekedett Kovács András Ferenc. A cenzúra idõszakáról mesélve a költõ elmondta, hogy a legsötétebb esztendõkben, az 1980-as években több kortársához hasonlóan õ is leginkább gyermekverseket publikált, hiszen ezeknél lazább volt az ellenõrzés. Így születhettek olyan gyerekrigmusok, amelyek a felnõtt olvasók számára sok elrejtett utalást tartalmaztak.
A költõ gyakran publikál álneveken: Jack Cole-ból, a vadnyugat hõsébõl például annyira hiteles személyt teremtett, hogy neves erdélyi történészek is elhitték, valóban létezett. Egyik legjellegzetesebb alteregója, Lázáry René Sándor „a dilettantizmust, a koraiságot, a meg nem értettséget, a hátországot” jelenti számára. Mostanáig mintegy négyszáz verset „talált meg” tõle, de reméli, több is létezik valahol.
A Hazatérés Hellászból címû kötet átiratokat tartalmaz, az eredeti szerzõ, az alexandriai születésû görög Kavafisz azonban valós személy volt, KAF szerint térségének egyik legnagyobb alkotója. Kõrössi kérdésére a költõ elmondta: nem szokta elemezgetni, hogy az egyes nyelvterületek perifériáin vagy a centrumában szoktak jelentõsebb irodalmi alkotások születni. „Erről csak egy összmagyar irodalom bûvöletében lehetne beszélni, a haza pedig nem más, mint maga a magyar nyelv, egy öröknek tûnõ szóhaza” – vélekedett KAF, aki szerint a különbözõ területek különféle jellegzetességekkel bírnak, de ezeknek jelentõségét nem szabad eltúlozni.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.