2009. március 16., 10:342009. március 16., 10:34
Mint mondta, nagy hatással volt rá a színház világa, édesapja ugyanis színházrendezõ volt, színésznõ anyja pedig épp Ophéliát játszotta a Hamletben, amikor várandós volt vele. „Akkor moccantam meg elõször anyám hasában, amikor elhangzott a »Lenni vagy nem lenni«” – magyarázta a költõ, akiben bevallása szerint egy életre nyomot hagyott a kulisszák mögötti világ, bár sosem akart színész lenni, és az apja is óva intette ettõl a szakmától. A szerzõt sokan a negyedik Forrás-nemzedék egyik vezéralakjaként emlegetik, õ maga azonban nem kedveli a besorolásokat.
Nem kell cédulázni az irodalmat, fõleg nem korcsoportonként, hiszen meglehet, hogy a korosztályok tagjai ideológiailag egyáltalán nem tartoznak össze – vélekedett Kovács András Ferenc. A cenzúra idõszakáról mesélve a költõ elmondta, hogy a legsötétebb esztendõkben, az 1980-as években több kortársához hasonlóan õ is leginkább gyermekverseket publikált, hiszen ezeknél lazább volt az ellenõrzés. Így születhettek olyan gyerekrigmusok, amelyek a felnõtt olvasók számára sok elrejtett utalást tartalmaztak.
A költõ gyakran publikál álneveken: Jack Cole-ból, a vadnyugat hõsébõl például annyira hiteles személyt teremtett, hogy neves erdélyi történészek is elhitték, valóban létezett. Egyik legjellegzetesebb alteregója, Lázáry René Sándor „a dilettantizmust, a koraiságot, a meg nem értettséget, a hátországot” jelenti számára. Mostanáig mintegy négyszáz verset „talált meg” tõle, de reméli, több is létezik valahol.
A Hazatérés Hellászból címû kötet átiratokat tartalmaz, az eredeti szerzõ, az alexandriai születésû görög Kavafisz azonban valós személy volt, KAF szerint térségének egyik legnagyobb alkotója. Kõrössi kérdésére a költõ elmondta: nem szokta elemezgetni, hogy az egyes nyelvterületek perifériáin vagy a centrumában szoktak jelentõsebb irodalmi alkotások születni. „Erről csak egy összmagyar irodalom bûvöletében lehetne beszélni, a haza pedig nem más, mint maga a magyar nyelv, egy öröknek tûnõ szóhaza” – vélekedett KAF, aki szerint a különbözõ területek különféle jellegzetességekkel bírnak, de ezeknek jelentõségét nem szabad eltúlozni.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.