2009. március 16., 10:342009. március 16., 10:34
Mint mondta, nagy hatással volt rá a színház világa, édesapja ugyanis színházrendezõ volt, színésznõ anyja pedig épp Ophéliát játszotta a Hamletben, amikor várandós volt vele. „Akkor moccantam meg elõször anyám hasában, amikor elhangzott a »Lenni vagy nem lenni«” – magyarázta a költõ, akiben bevallása szerint egy életre nyomot hagyott a kulisszák mögötti világ, bár sosem akart színész lenni, és az apja is óva intette ettõl a szakmától. A szerzõt sokan a negyedik Forrás-nemzedék egyik vezéralakjaként emlegetik, õ maga azonban nem kedveli a besorolásokat.
Nem kell cédulázni az irodalmat, fõleg nem korcsoportonként, hiszen meglehet, hogy a korosztályok tagjai ideológiailag egyáltalán nem tartoznak össze – vélekedett Kovács András Ferenc. A cenzúra idõszakáról mesélve a költõ elmondta, hogy a legsötétebb esztendõkben, az 1980-as években több kortársához hasonlóan õ is leginkább gyermekverseket publikált, hiszen ezeknél lazább volt az ellenõrzés. Így születhettek olyan gyerekrigmusok, amelyek a felnõtt olvasók számára sok elrejtett utalást tartalmaztak.
A költõ gyakran publikál álneveken: Jack Cole-ból, a vadnyugat hõsébõl például annyira hiteles személyt teremtett, hogy neves erdélyi történészek is elhitték, valóban létezett. Egyik legjellegzetesebb alteregója, Lázáry René Sándor „a dilettantizmust, a koraiságot, a meg nem értettséget, a hátországot” jelenti számára. Mostanáig mintegy négyszáz verset „talált meg” tõle, de reméli, több is létezik valahol.
A Hazatérés Hellászból címû kötet átiratokat tartalmaz, az eredeti szerzõ, az alexandriai születésû görög Kavafisz azonban valós személy volt, KAF szerint térségének egyik legnagyobb alkotója. Kõrössi kérdésére a költõ elmondta: nem szokta elemezgetni, hogy az egyes nyelvterületek perifériáin vagy a centrumában szoktak jelentõsebb irodalmi alkotások születni. „Erről csak egy összmagyar irodalom bûvöletében lehetne beszélni, a haza pedig nem más, mint maga a magyar nyelv, egy öröknek tûnõ szóhaza” – vélekedett KAF, aki szerint a különbözõ területek különféle jellegzetességekkel bírnak, de ezeknek jelentõségét nem szabad eltúlozni.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.