Az erdélyi népi kultúra művelőit is kitüntették vasárnap Budapesten
A mezőségi tánchagyomány egyik jeles „átörökítőjét”, a szépkenyerűszentmártoni Lőrinc Jánost is díjazták vasárnap Budapesten. Képünkön az idős táncmester Hiller István kulturális minisztertől veszi át a Népművészet Mestere díjat. A fiatal népművészeknek járó elismerést többek közt Nyitrai Marianna, a Háromszék Táncegyüttes volt énekese kapta meg.
2006. augusztus 22., 00:002006. augusztus 22., 00:00
A közművelődési, oktatási díjak mellett vasárnap, a nemzeti ünnep alkalmából adták át Budapesten azokat a kitüntetéseket, amelyekkel a magyar állam a népi kultúra művelőinek munkásságát jutalmazza. A Népművészet Mestere díjjal idén tíz olyan személyiséget tüntettek ki, akik az „eredeti hagyományokban nőttek fel”, és akik azt tehetségükkel, egyéniségükkel tovább gazdagították. Akárcsak tavaly, az idén is tízen vehették át az elismerést, közöttük egy erdélyi népművész: a szépkenyerűszentmártoni Lőrincz János. A fiatal (15–35 éves) alkotó- és előadóművészek jutalmazására alapított Népművészet Ifjú Mestere díjat ezúttal tizenöten vehették át, többek között a magyarországi születésű, azonban munkája révén „erdélyinek számító” Nyitrai Marianna.
A „kicsitáncon” felnőtt nagy táncos Lőrincz János 1916. augusztus 13-án született a Szamosújvár melletti Szépkenyerűszentmártonban, a katonaéveket kivéve életét szülőfalujában töltötte. Kötődése a tánchoz már gyermekként megmutatkozott, apja is kiváló táncos hírében állt. Legénykorában tánctudása miatt sok rajongója akadt. Házasemberként a gyermekeknek rendezett táncházban, a „kicsitáncon” prímásként muzsikált. A bálok aktív résztvevője volt az 1970-es évekig, a hagyományos táncmulatságok elmaradásáig. Lőrincz János a Mezőség kivételes képességű táncos egyénisége. A férfiszólótáncok – a verbunk, a magyar és a sűrű legényes – kiváló ismerője, akárcsak a helyi páros táncoké. Repertoárjának része a román tánchagyomány is. Lőrincz Jánost viszonylag későn, 70 éves kora után – nemrég töltötte be a 90. életévét – fedezték fel a néprajzi gyűjtők. 1997-ben filmre rögzítették táncait. Több alkalommal is fellépett a szamosújvári Téka Alapítvány szervezte Szamosújvári Mezőségi Népzene- és Néptáncfesztiválon, egy alkalommal unokájával adta elő színpadon a csárdást. Legutóbb tavaly, a szépkenyerűszentmártoni ifjúsági táborban lépett fel közönség előtt.
Az útkereső fiatal énekes Nyitrai Marianna 1972. március 18-án a Tolna megyei Bonyhádon született, bukovinai székely családban. Zenei környezetben nőtt fel, hiszen a család Andrásfalváról származó női ágának tagjai mulatságokon és munka közben sokat énekeltek, hadikfalvi származású édesapja pedig lakodalmakban muzsikált. Gimnazistaként kórusban énekelt, a népzenével, népi énekkel pedig a szekszárdi tanítóképzőben, később pedig a Pécsi Tudományegyetemen találkozott, ahol néprajz szakot végzett. Az egyetemi évek alatt cserediákként egy évig Kolozsváron tanult. Hazatérése után a pécsi Zengő Együttes énekese lett. A kalotaszegi az első zenei anyanyelv, amelyet elsajátított, a kőrösfői Ambrus Sándorné Márton Kata énekei révén. Ekkor ismerte fel, hogy „nem reprodukálni kell az idős hagyományőrzők énekeit, hanem megtanulni azokat a struktúrákat, amelyeken belül ők mozognak, hiszen például anya-lánya is másként énekel” – vallja Nyitrai Marianna. Meghatározó élményt jelentett számára később a budapesti Egyszólam együttesben végzett munka, mint fogalmazott: Berecz András „tette útra”. Nemcsak az erdélyi népzenét – a Kis-Küküllő-vidéki, mezőségi, kalotaszegi muzsikát – ismerte meg behatóan, de a somogyi vokális kultúrát is; a délszláv kultúra szintén foglalkoztatja, ezt macedóniai, szerb-montenegrói, bulgáriai tanulmányútjai jelzik, jelenleg a török folklórral ismerkedik. Útkeresése azonban folytatódik, a magyar nyelvterület „átjárhatóságát” kihasználva. Tavaly a Háromszék Táncegyüttes énekeseként, néprajzi referenseként dolgozott Sepsiszentgyörgyön.
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
Megsérült a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház egyik színésznője a teátrum vasárnap esti próbáján. A színésznő könnyebb sérüléseket szenvedett, a próbákat felfüggesztették.
Május elején nyílt meg és október 26-ig látogatható a Varázshatalom – Tudás. Közösség. Akadémia című időszaki kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Az idén 200 éves Magyar Tudományos Akadémiát bemutató tárlat nemcsak a tudományos közösséget szólítja meg.
A Csoóri Sándor-program részeként idén 2,5 milliárd forint támogatást osztanak szét 1600 népművészettel, néptánccal és néphagyományokkal foglalkozó szervezet között Magyarországon és külhonban is.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.