2009. december 07., 10:212009. december 07., 10:21
„Az a közös vonásuk, hogy bennük van minden, amit egy ember megélhet: szeretet, öröm, bánat, helyenként nyomorúság is. Ezért tartottam fontosnak, hogy egyszerre kerüljenek az olvasók elé” – mondta bevezetésképpen Káli Király István, a Mentor Kiadó igazgatója.
Vida Gábor, a kötet szerkesztője szerint Konrád Árpád nem önéletrajzi regényt, hanem emlékiratot írt, ami egyben kultúrtörténet, hadtörténet, jelenkortörténet és szubjektív vallomás. Konrád annak idején Kolozsvárról indult, eljutott a Szovjetunióba, ahol erdőmérnöki szakon végzett, majd hazakerült.
A könyv a Kolozsvártól Leningrádig, azaz a mai Szentpétervárig, Moszkváig, Kaukázusig, Szibériáig megjárt út tapasztalatairól szól, fényképekkel illusztrálva. Vida úgy véli, a kötet fő érdeme, hogy megmutatja: a Szovjetunió nemcsak az elnyomás, az elmaradottság birodalma volt, hanem tovább élt benne az orosz kultúra. „Konrád Árpád Szolzsenyicinhez hasonlóan azt mondja: abban a világban nemcsak gulág, emberirtás, nemcsak második világháború, atomkísérlet volt, hanem kultúra, tudomány is” – emelte ki Vida.
Konrád azt is felmutatja, hogy mint minden világban, a Szovjetunióban is voltak rendes emberek és gazemberek egyaránt. A szerző ismertette a kézirat kálváriáját, amely több sikertelen pályázaton vett részt. Végül Kányádi Sándorhoz fordult, aki három napon belül válaszolt neki. A költő segítségével kerülhetett a kézirat nyomdába.
Kibédi Varga Sándor újságíró kötete a Magyarországra kivándorolt erdélyiekről szól. A szerző marosvásárhelyi származású, most Budapesten él. Idehaza és az anyaországban több újság szerkesztőségében dolgozott, majd nyugdíjazása előtt öt éven át tanított. „Szubjektív naplójegyzetek, kortörténeti feljegyzések, portrék, esetleírások, fordulatos életképek a diktatúra éveiben elvándoroltak sorsának alakulásáról. Még nem regény, de már több mint szociográfia” – olvashatjuk a kötet hátsó borítóján.
Kibédi a Magyarország felfedezése című pályázati felhívásra kezdte írni az áttelepült erdélyiek történetét, de végül nem ebben a sorozatban látott napvilágot a kötet. Magyarország nagyon sok települését bejárta, interjúkat készített. „A kötetben nem írok hajléktalanokról, igazán sikertelen emberekről, de nagyon sikeresekről sem. Nagy színészek, tudósok, politikusok sem szerepelnek benne, velük úgyis foglalkoznak elegen” – mondta a szerző. A kötet tizenkilenc interjút is tartalmaz, de a szerző szerint nem interjúkötetről van szó, csak azokra épül a könyv anyaga.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.