2009. február 03., 09:332009. február 03., 09:33
Száznyolcvan éve, 1829. február 3-án született a Székelyudvarhely melletti Lengyelfalván Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, író, politikus, akit az utókor a legnagyobb székelyként tart számon. Az évforduló alkalmából emlékünnepet és koszorúzást tartanak ma Székelyudvarhely főterén, a baróti Erdővidék múzeumának Kászoni Gáspár Termében pedig 19 órakor Orbán Balázs emlékezete címmel vetített képes előadást tart Boér Hunor, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa. A torontói Orbán Balázs Alapítvány pályázatot írt ki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem olyan magyar hallgatóinak, akik jövőjüket is szülőföldjükön és annak fejlesztése érdekében képzelik el. A kanadai alapítvány a mostani tanévre összesen 1000 kanadai dollár értékben hirdette meg ösztöndíjait, előnyben részesülnek a nehéz anyagi helyzettel rendelkező egyetemi hallgatók. A pályázat leadási határideje február 28., a felhívás és a jelentkezési lap megtekinthető a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség honlapján .
Orbán Balázs báró régi udvarhelyszéki székely családban született: apja, Orbán János a francia háborúk katonatisztje, anyja, Knenchtel Eugenia német–olasz (vagy görög) családból származott. Főúri címét sohasem használta, puritán, egyszerű életet élt. A székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult, de az utolsó két osztályt már nem végezte el, mert 1846-ban családjával Konstantinápolyba utazott, hogy átvegye a velencei származású nagymama, Foresti Mária örökségét. Beutazta a Közel-Keletet, eljutott Egyiptomba, ahol megmászta a piramisokat, a Szentföldön ellátogatott a bibliai helyekre, bejárta Kis-Ázsiát, tanulmányozta az antik görög kultúra emlékeit, csodálattal írt a görög nép szabadságharcáról. Keleti élményeit később Keleti utazás címmel hat kötetben jelentette meg.
Egy nyugati lapból Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. Konstantinápolyban saját pénzén 150 fős szabadcsapatot szervezett, de mire elérték az Al-Dunát, Világosnál megtörtént a fegyverletétel. Orbán ezután a török birodalomba özönlő emigránsok egyik fő segítője lett, egy ideig Kossuth környezetében élt, és meghiúsított egy merényletkísérletet. Az osztrákok kikérési kérelme elől 1852-ben Londonba menekült, itt minden idejét a British Múzeumban és könyvtárakban töltötte. Gyűjtötte, rendszerezte a közel-keleti utazásával kapcsolatos anyagokat. Két év után átköltözött Jersey, majd Guernsey szigetére, ahol mély barátságot kötött Victor Hugóval, fiaitól tanulta meg a fényképezést, s így vált később a fotografálás egyik hazai úttörőjévé. Innen 1855-ben utazott vissza szüleihez Konstantinápolyba, és 1859 végén – kihasználva a politikai enyhülés adta lehetőséget – hazatért. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használta fel, hogy bejárja a Székelyföldet.
Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként 1868–1873 között hat kötetben kiadta főművét, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címmel. Hatalmas és pontos anyaggyűjtése, a régi épületek, szobrok, írásos emlékek, ötvös- és textilmunkák, szokások, földrajzi és személynevek, visszaemlékezések leírása nélkülözhetetlen és gyakran egyedüli forrása a néprajznak és a történettudománynak. Fontos a további tízéves munka alapján megírt, 1889-ben kiadott Torda város és környéke is.
Hivatalt vállalt: 1861-től Udvarhelyszék ideiglenes főjegyzője, 1867-től Kolozsvár főjegyzője volt, majd viszszavonult, és 1868-tól Pesten élt. Utódja nem volt, egyetlen örökösének népét tette, de hagyatéka fölött hoszszas per keletkezett. Temetésén határozták el, hogy szobrot érdemel, de erre 1995-ig kellett várni. Végrendelete szerint Szejkefürdőn temették el, sírja elé székelykapusort állítottak.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.