
2009. február 03., 09:332009. február 03., 09:33
Száznyolcvan éve, 1829. február 3-án született a Székelyudvarhely melletti Lengyelfalván Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, író, politikus, akit az utókor a legnagyobb székelyként tart számon. Az évforduló alkalmából emlékünnepet és koszorúzást tartanak ma Székelyudvarhely főterén, a baróti Erdővidék múzeumának Kászoni Gáspár Termében pedig 19 órakor Orbán Balázs emlékezete címmel vetített képes előadást tart Boér Hunor, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa. A torontói Orbán Balázs Alapítvány pályázatot írt ki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem olyan magyar hallgatóinak, akik jövőjüket is szülőföldjükön és annak fejlesztése érdekében képzelik el. A kanadai alapítvány a mostani tanévre összesen 1000 kanadai dollár értékben hirdette meg ösztöndíjait, előnyben részesülnek a nehéz anyagi helyzettel rendelkező egyetemi hallgatók. A pályázat leadási határideje február 28., a felhívás és a jelentkezési lap megtekinthető a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség honlapján .
Orbán Balázs báró régi udvarhelyszéki székely családban született: apja, Orbán János a francia háborúk katonatisztje, anyja, Knenchtel Eugenia német–olasz (vagy görög) családból származott. Főúri címét sohasem használta, puritán, egyszerű életet élt. A székelyudvarhelyi református kollégiumban tanult, de az utolsó két osztályt már nem végezte el, mert 1846-ban családjával Konstantinápolyba utazott, hogy átvegye a velencei származású nagymama, Foresti Mária örökségét. Beutazta a Közel-Keletet, eljutott Egyiptomba, ahol megmászta a piramisokat, a Szentföldön ellátogatott a bibliai helyekre, bejárta Kis-Ázsiát, tanulmányozta az antik görög kultúra emlékeit, csodálattal írt a görög nép szabadságharcáról. Keleti élményeit később Keleti utazás címmel hat kötetben jelentette meg.
Egy nyugati lapból Athénban szerzett tudomást a magyar forradalomról. Konstantinápolyban saját pénzén 150 fős szabadcsapatot szervezett, de mire elérték az Al-Dunát, Világosnál megtörtént a fegyverletétel. Orbán ezután a török birodalomba özönlő emigránsok egyik fő segítője lett, egy ideig Kossuth környezetében élt, és meghiúsított egy merényletkísérletet. Az osztrákok kikérési kérelme elől 1852-ben Londonba menekült, itt minden idejét a British Múzeumban és könyvtárakban töltötte. Gyűjtötte, rendszerezte a közel-keleti utazásával kapcsolatos anyagokat. Két év után átköltözött Jersey, majd Guernsey szigetére, ahol mély barátságot kötött Victor Hugóval, fiaitól tanulta meg a fényképezést, s így vált később a fotografálás egyik hazai úttörőjévé. Innen 1855-ben utazott vissza szüleihez Konstantinápolyba, és 1859 végén – kihasználva a politikai enyhülés adta lehetőséget – hazatért. Az abszolutizmus éveit, az enyhülés időszakát arra használta fel, hogy bejárja a Székelyföldet.
Eljutott minden településre, várromhoz, természeti ritkasághoz. Szorgalmasan jegyzetelt, fényképezett. Munkája eredményeként 1868–1873 között hat kötetben kiadta főművét, A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból címmel. Hatalmas és pontos anyaggyűjtése, a régi épületek, szobrok, írásos emlékek, ötvös- és textilmunkák, szokások, földrajzi és személynevek, visszaemlékezések leírása nélkülözhetetlen és gyakran egyedüli forrása a néprajznak és a történettudománynak. Fontos a további tízéves munka alapján megírt, 1889-ben kiadott Torda város és környéke is.
Hivatalt vállalt: 1861-től Udvarhelyszék ideiglenes főjegyzője, 1867-től Kolozsvár főjegyzője volt, majd viszszavonult, és 1868-tól Pesten élt. Utódja nem volt, egyetlen örökösének népét tette, de hagyatéka fölött hoszszas per keletkezett. Temetésén határozták el, hogy szobrot érdemel, de erre 1995-ig kellett várni. Végrendelete szerint Szejkefürdőn temették el, sírja elé székelykapusort állítottak.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.