2007. június 08., 00:002007. június 08., 00:00
Végéhez közelít a VI. Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál. Nyugodtan meg lehet előlegezni a végszót: remek volt. A TIFF szervezői nem is nagyon adtak esélyt más végkicsengésnek, példaszerűen tartották be a megarendezvények kulisszaszabályát: mindenből legyen sok. Két helyszín, Kolozsvár és Szeben, tizenkét, másmás országból érkező versenyfilm, 18 000 látogató már a fesztivál ötödik napján, egymillió eurótól csak paraszthajszállal elmaradó költségvetés, négyszáz meghívott. És ebből a rengeteg számból, helyszínből, alkotóból, produkcióból sikerült olyan egyenletet felírni, amely tükrözi a nézők számára a mozi igazi lényegét: a film nyelvén való gondolkodást, a mozi életérzését, a populáris kultúra értékjogosultságát – ne feledjük, a nickelodeonok, az amerikai ötcentes mozik népszerűsége még abban rejlett, hogy bármely más, azonos időintervallumú szórakozási lehetőségért sokkal többet kellett fizetni. Ha elhisszük, hogy a mozi az emberiség egyik utolsó nagy közösségélménye (másik a foci, csak ott kötelező a sörszag meg a tornaérettségi), a TIFF idei legnagyobb megvalósítása az, hogy miközben tömegeket mozgatott meg, a versenyfilmek színvonalgörbéje konstans maradt. Valahol a közép-felső kategóriában.
Az „értem, értem, hogy villanymotor, de mi hajtja?” szekcióba csak egyetlen észrevételt tudok sorolni, ez Mungiu aranypálmás filmje. A Cannes-i díjat szívesen látom a román rendező kezében, megérdemelten kapta, akkor is, ha tehetséges pályatársai előzőleg nagyban egyengették számára a terepet. De nem biztos, hogy versenykategóriában kellett volna indítani, fesztiválnyitó filmként bemutatni, amelyet percekig tapsol a közönség. Még kezdés előtt. A kísérleti film hajnalán a Lumiere fivérek A vonat begördül La Ciotat pályaudvarára című képsoránál meglepetésében felugrált helyéről a közönség. A TIFF nagydíjának átadásán valószínűleg nem fog.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.