Fotó: Krónika
2008. szeptember 05., 00:002008. szeptember 05., 00:00
– Korniss Péter és Kunkovács László fotóművész után ön a harmadik, aki Magyar Művészetért Díjat kap. Minek alapján ítélik oda ezt a kitüntetést?
– Én úgy vélem, hogy a díjjal nem egyetlen munkát vagy pár fotót honoráltak, hanem egy életművet. És nem is csak az én fotográfusi szerepemnek köszönhetően: gondoljunk csak a kapcsolódó szakmai tevékenységekre, vagy az évről évre megtartott, lassan intézményt teremtő fotótáborokra, kiállításokra, egyéb eseményekre.
– Elég az, ha jó fotós az ember, vagy ismertnek is kell lennie?
– Az utóbbi időben elég sokat mozogtam, láttattam magam. Például Brüszszelben, az Európai Parlament székházában mutattam be május végén Az én Erdélyem című egyéni tárlatot, amit rengetegen láttak, és pozitív visszhanggal zárult. Egy Székesfehérváron tartott jótékonysági esten, amely több millió forintot hozott a moldvai csángó iskoláknak, az én kivetített fotóim is szerepeltek.
– Képei elválaszthatatlanul fonódnak össze a népművészettel. Sokszor eldugott helyek, falvak, emberek jelennek meg a felvételeken, amelyek így hangsúlyos dokumentumértéket kapnak. Meghatározó jellegű a téma?
– Próbálok úgy fotózni, hogy a képek egyetemesen értékelhetőek legyenek. Ha például Csíkszentdomokoson fotózok, akkor ne csak a domokosiaknak mondjak valamit, hanem egyszerre a világ felé is üzenjek. Erre nagyon igyekszem vigyázni, hogy ne tudjanak beskatulyázni mint csángó fotós vagy hasonlók. A munkámban a szakmaiság sarkalatos pontot jelent.
– Jókor jött a kitüntetés?
– Jókor, mert közben az ember elfárad, és elgondolkodik, hogy érdemes-e ezt a „közösségi fotós” szerepet vállalni, tovább csinálni. És azt is megnézi, hogy kik vannak mellette. Korniss Péter és Kunkovács László fotóművészeket már gyermekkorom óta csodálom. Az ilyen kitüntetések újabb lendületet adnak.
Túros Eszter
(fotó: Bahged Iszkander)
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok