
Fotó: Krónika
2008. szeptember 05., 00:002008. szeptember 05., 00:00
– Korniss Péter és Kunkovács László fotóművész után ön a harmadik, aki Magyar Művészetért Díjat kap. Minek alapján ítélik oda ezt a kitüntetést?
– Én úgy vélem, hogy a díjjal nem egyetlen munkát vagy pár fotót honoráltak, hanem egy életművet. És nem is csak az én fotográfusi szerepemnek köszönhetően: gondoljunk csak a kapcsolódó szakmai tevékenységekre, vagy az évről évre megtartott, lassan intézményt teremtő fotótáborokra, kiállításokra, egyéb eseményekre.
– Elég az, ha jó fotós az ember, vagy ismertnek is kell lennie?
– Az utóbbi időben elég sokat mozogtam, láttattam magam. Például Brüszszelben, az Európai Parlament székházában mutattam be május végén Az én Erdélyem című egyéni tárlatot, amit rengetegen láttak, és pozitív visszhanggal zárult. Egy Székesfehérváron tartott jótékonysági esten, amely több millió forintot hozott a moldvai csángó iskoláknak, az én kivetített fotóim is szerepeltek.
– Képei elválaszthatatlanul fonódnak össze a népművészettel. Sokszor eldugott helyek, falvak, emberek jelennek meg a felvételeken, amelyek így hangsúlyos dokumentumértéket kapnak. Meghatározó jellegű a téma?
– Próbálok úgy fotózni, hogy a képek egyetemesen értékelhetőek legyenek. Ha például Csíkszentdomokoson fotózok, akkor ne csak a domokosiaknak mondjak valamit, hanem egyszerre a világ felé is üzenjek. Erre nagyon igyekszem vigyázni, hogy ne tudjanak beskatulyázni mint csángó fotós vagy hasonlók. A munkámban a szakmaiság sarkalatos pontot jelent.
– Jókor jött a kitüntetés?
– Jókor, mert közben az ember elfárad, és elgondolkodik, hogy érdemes-e ezt a „közösségi fotós” szerepet vállalni, tovább csinálni. És azt is megnézi, hogy kik vannak mellette. Korniss Péter és Kunkovács László fotóművészeket már gyermekkorom óta csodálom. Az ilyen kitüntetések újabb lendületet adnak.
Túros Eszter
(fotó: Bahged Iszkander)
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.