2008. december 11., 17:232008. december 11., 17:23
A francia költő több versgyűjteményének, például az 1964-ben megjelent Moszkva, az 1969-es Szavak álarca mögött vagy az 1974-es egy lefordíthatatlan La Fontaine-szójátékról elnevezett, L\'arbe perché című köteteinek néhány darabját ismerhette meg a közönség franciául és magyar fordításban is. Moreau-költeményeket Weöres Sándor, Lator László, Végh György, Szilágyi György, Czigány György és Tóth István ültettek át magyarra, a gyermekverseket is jegyző költő Ha című alkotása Franciaországban középiskolai tananyag, Mókus című versének a Végh György féle magyar fordítását pedig a népszerű Kaláka Együttes is megzenésítette.
„Volt egy erdélyi költő, aki sokat tett a francia költészetért. Sajnos, már meghalt - Tóth Istvánról van szó, akinek köszönhetően megismertem a magyar és az erdélyi balladákat” – mondta Moreau, akinek számos költeményét Tóth István fordította magyarra. Ezekből egy válogatást a marosvásárhelyi Látó folyóirat 2000-ben megjelent májusi számából is ismerhet az erdélyi olvasó, Jean-Luc Moreau versei címmel pedig a Littera Nova Kiadó is jegyez egy 2000-ben kiadott kötetet. A 2001-ben elhunyt fordító hagyatékában feltehetően még léteznek kiadatlan Moreau-fordítások.
Az észt, finn, lengyel, német és orosz irodalmat is fordító francia költő olyan magyar ihletésű gyermekverseket is írt, amelyeket talán csak a magyarul és franciául egyaránt beszélő olvasó érthet meg igazán: egyik ilyen költemény hangosan kimondott verssoraiból az Eszterlánc szó áll össze, és Egérhegy címmel egy kiszámoló versikét is írt a Kiugrott a gombóc a fazékból dallamára.
„Száz évvel ezelőtt Párizsban járt egy erdélyi költő, és ugyanakkor járt Párizsban az ősz is. Ott találkoztak, ahol majdnem mindennap sétálunk a feleségemmel: a Szent Mihály útján” – vezette be Ady-fordításainak felolvasását Jean-Luc Moreau, akire elmondása szerint a magyar költők közül Ady Endre volt nagy hatással, mert egy új fajta költészetet fedezett fel a verseiben. Petőfi, Arany, Radnóti, József Attila műveiből több darabot is fordított, de legkülönlegesebb talán Kisfaludy Sándor egyik szövegének, a „Mint a szarvas, kit megére / a vadásznak fegyvere” – kezdetű dal francia szövege. A hetes-nyolcas sorok váltakozása ugyanis nem található meg a francia költészetben, fordításában viszont Moreau-nak sikerült ezt létrehoznia, egy magyar formát ültetett át franciára, és ezzel eloszlatta azt az előítéletet, miszerint bizonyos formák csak bizonyos nyelveken valósíthatóak meg. Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának fordítására hat nyarat áldozott Moreau, aki szerint verset fordítani nehezebb a kötött formák miatt, a regényfordítás viszont sok előtanulmányt igényel, Bánffy szövege kapcsán például abból adódtak nehézségek, hogy nem ismerte az első világháború előtti magyar adminisztráció és politika nyelvezetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok