A kötött formák virtuóza

A francia költő több versgyűjteményének, például az 1964-ben megjelent Moszkva, az 1969-es  Szavak álarca mögött vagy az 1974-es egy lefordíthatatlan La Fontaine-szójátékról elnevezett,  L\'arbe perché című köteteinek néhány darabját ismerhette meg a közönség franciául és magyar fordításban is. Moreau-költeményeket Weöres Sándor, Lator László, Végh György, Szilágyi György, Czigány György és Tóth István ültettek át magyarra, a gyermekverseket is jegyző költő Ha című alkotása Franciaországban középiskolai tananyag,  Mókus című versének a Végh György féle magyar fordítását pedig a népszerű Kaláka Együttes is megzenésítette.

„Volt egy erdélyi költő, aki sokat tett a francia költészetért. Sajnos, már meghalt - Tóth Istvánról van szó, akinek köszönhetően megismertem a magyar és az erdélyi balladákat” – mondta Moreau, akinek számos költeményét Tóth István fordította magyarra. Ezekből egy válogatást a marosvásárhelyi Látó folyóirat 2000-ben megjelent májusi számából is ismerhet az erdélyi olvasó, Jean-Luc Moreau versei címmel pedig a Littera Nova Kiadó is jegyez egy 2000-ben kiadott kötetet. A 2001-ben elhunyt fordító hagyatékában feltehetően még léteznek kiadatlan Moreau-fordítások.

Az észt, finn, lengyel, német és orosz irodalmat is fordító francia költő olyan magyar ihletésű gyermekverseket is írt, amelyeket talán csak a magyarul és franciául egyaránt beszélő olvasó érthet meg igazán: egyik ilyen költemény hangosan kimondott verssoraiból az Eszterlánc szó áll össze, és Egérhegy címmel egy kiszámoló versikét is írt a Kiugrott a gombóc a fazékból dallamára.

„Száz évvel ezelőtt Párizsban járt egy erdélyi költő, és ugyanakkor járt Párizsban az ősz is. Ott találkoztak, ahol majdnem mindennap sétálunk a feleségemmel: a Szent Mihály útján” – vezette be Ady-fordításainak felolvasását Jean-Luc Moreau, akire elmondása szerint a magyar költők közül Ady Endre volt nagy hatással, mert egy új fajta költészetet fedezett fel a verseiben. Petőfi, Arany, Radnóti, József Attila műveiből több darabot is fordított, de legkülönlegesebb talán Kisfaludy Sándor egyik szövegének, a „Mint a szarvas, kit megére / a vadásznak fegyvere” – kezdetű dal francia szövege. A hetes-nyolcas sorok váltakozása ugyanis nem található meg a francia költészetben, fordításában viszont Moreau-nak sikerült ezt létrehoznia, egy magyar formát ültetett át franciára, és ezzel eloszlatta azt az előítéletet, miszerint bizonyos formák csak bizonyos nyelveken valósíthatóak meg. Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának fordítására hat nyarat áldozott Moreau, aki szerint verset fordítani nehezebb a kötött formák miatt, a regényfordítás viszont sok előtanulmányt igényel, Bánffy szövege kapcsán például abból adódtak nehézségek, hogy nem ismerte az első világháború előtti magyar adminisztráció és politika nyelvezetét.