2008. december 11., 17:232008. december 11., 17:23
A francia költő több versgyűjteményének, például az 1964-ben megjelent Moszkva, az 1969-es Szavak álarca mögött vagy az 1974-es egy lefordíthatatlan La Fontaine-szójátékról elnevezett, L\'arbe perché című köteteinek néhány darabját ismerhette meg a közönség franciául és magyar fordításban is. Moreau-költeményeket Weöres Sándor, Lator László, Végh György, Szilágyi György, Czigány György és Tóth István ültettek át magyarra, a gyermekverseket is jegyző költő Ha című alkotása Franciaországban középiskolai tananyag, Mókus című versének a Végh György féle magyar fordítását pedig a népszerű Kaláka Együttes is megzenésítette.
„Volt egy erdélyi költő, aki sokat tett a francia költészetért. Sajnos, már meghalt - Tóth Istvánról van szó, akinek köszönhetően megismertem a magyar és az erdélyi balladákat” – mondta Moreau, akinek számos költeményét Tóth István fordította magyarra. Ezekből egy válogatást a marosvásárhelyi Látó folyóirat 2000-ben megjelent májusi számából is ismerhet az erdélyi olvasó, Jean-Luc Moreau versei címmel pedig a Littera Nova Kiadó is jegyez egy 2000-ben kiadott kötetet. A 2001-ben elhunyt fordító hagyatékában feltehetően még léteznek kiadatlan Moreau-fordítások.
Az észt, finn, lengyel, német és orosz irodalmat is fordító francia költő olyan magyar ihletésű gyermekverseket is írt, amelyeket talán csak a magyarul és franciául egyaránt beszélő olvasó érthet meg igazán: egyik ilyen költemény hangosan kimondott verssoraiból az Eszterlánc szó áll össze, és Egérhegy címmel egy kiszámoló versikét is írt a Kiugrott a gombóc a fazékból dallamára.
„Száz évvel ezelőtt Párizsban járt egy erdélyi költő, és ugyanakkor járt Párizsban az ősz is. Ott találkoztak, ahol majdnem mindennap sétálunk a feleségemmel: a Szent Mihály útján” – vezette be Ady-fordításainak felolvasását Jean-Luc Moreau, akire elmondása szerint a magyar költők közül Ady Endre volt nagy hatással, mert egy új fajta költészetet fedezett fel a verseiben. Petőfi, Arany, Radnóti, József Attila műveiből több darabot is fordított, de legkülönlegesebb talán Kisfaludy Sándor egyik szövegének, a „Mint a szarvas, kit megére / a vadásznak fegyvere” – kezdetű dal francia szövege. A hetes-nyolcas sorok váltakozása ugyanis nem található meg a francia költészetben, fordításában viszont Moreau-nak sikerült ezt létrehoznia, egy magyar formát ültetett át franciára, és ezzel eloszlatta azt az előítéletet, miszerint bizonyos formák csak bizonyos nyelveken valósíthatóak meg. Bánffy Miklós Erdély-trilógiájának fordítására hat nyarat áldozott Moreau, aki szerint verset fordítani nehezebb a kötött formák miatt, a regényfordítás viszont sok előtanulmányt igényel, Bánffy szövege kapcsán például abból adódtak nehézségek, hogy nem ismerte az első világháború előtti magyar adminisztráció és politika nyelvezetét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok