A jubileumi filmmustra sikerei

A kedden befejeződött, nyolcnapos budapesti szemle versenyprogramjában száz filmet vetítettek két fő helyszínen, a Palace MOM Park mozi kilenc termében és a Budapest Kongresszusi Központ nagy befogadóképességű termében, valamint a mellékhelyszíneken, az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Bem moziban.

Az, hogy az idei lesz az eddigi legnézettebb magyarországi filmszemle, már hétfőn estére biztossá vált, ugyanis a Palace MOM Parkba, és a kongresszusi központban eladott jegyek száma túllépte az 51 ezret, így jóval felülmúlta a korábbi 47 ezres szemlerekordot.

Az idei szemle legnépszerűbb alkotásai a Nem vagyok a barátod, az 1, az Adás, a Papírrepülők, a Tréfa, A hetedik kör és a Kaméleon című játékfilmek, amelyek mindegyikére több mint kétezren voltak kíváncsiak. A dokumentumfilmek közül A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció, valamint a Kapocs és A gyakornok – 20 évesen a BBC-nél és a CNN-nél című alkotás több mint 400 nézőt vonzott. A kisjátékfilmekre átlagosan 700–800-an ültek be, és az évek óta először versenyben szereplő tévéfilmek is felkeltették a közönség figyelmét: általában 150–200 nézőt vonzottak.

Idén hatodik alkalommal filmplakát-kiállítást és versenyt is rendeztek, de a tervezőgrafikus művészekből álló zsűri egyetlen pályamunkát sem talált díjazásra alkalmasnak. Indoklásuk szerint a magyar filmplakátok sületlenek, közhelyesek, ötlettelenséget és bátortalanságot tükröznek, holott a filmplakát szuverén műfaj, alkotójától elvárható, hogy a szakmai felkészültségen túl kreatívan jelenítse meg a film lényegét, más szemszögből, mint az alkotók.

Aranyorsó-díj az Utolsó időknek

Mészáros Márta rendező, a nagyjátékfilmes zsűri elnöke érdekes kirándulásnak nevezte az elmúlt egy év filmtermésének szemlézését. Mint mondta, a magyar társadalom számos problémával küzd, de ezeket az alkotók nem dolgozzák föl a vásznon, pedig fontos lenne, hogy továbbgondolják a rendezők és forgatókönyvírók azt, hogy a mai társadalomban valami beteges zajlik.

A nagyjátékfilmes zsűri tizennyolc mű közül ítélte legjobbnak az első játékfilmjét készítő Mátyássy Áron Utolsó idők című alkotását. Az ifjú rendezőt láthatóan meglepetésként érte a szemle fődíja, az Aranyorsó. A díjnyertes Utolsó idők a keleti határon játszódik 1997-ben, hősei az autószerelő Iván és fogyatékos nővére, Eszter. A lányt megerőszakolják, a rendőrség gyorsan és eredménytelenül zárja le a nyomozást, a fiú pedig bosszút esküszik.

„Arra törekedtem, hogy a teljesen átlagos figurák köré olyan történetet teremtsek, ami a nézők számára is izgalmassá teszi a sorsuk alakulását” – mondta Mátyássy. A film három évig készült, és bár fontos társadalmi problémákat is feszeget, nem nevezhető „szociofilmnek” – vélekedett a rendező, aki egyelőre még nem tudja, milyen filmre használja majd fel a Magyar Mozgókép Közalapítvány 25 millió forintos támogatását, ami az Aranyorsó-díjjal jár, elmondása szerint forgatókönyve még nincs, de elképzelése már van.

Tévéfilmek irodalmi alapon

Az idei szemlén először versenyezhettek külön kategóriában a tévéfilmek, amelyek versenyében a zsánerfilmektől a radikális formanyelvi kísérletekig lényegében minden típus képviseltette magát.

A legjobb tévéfilm díját Ferenczi Gábor érdemelte ki A barátkozás lehetőségei című munkájával, amely Bodor Ádám négy novelláján alapszik. Irodalmi alapanyaga van Vizi Mária Nyugalom című alkotásának, amely Bartis Attila azonos című regénye alapján egy anya és fia közti betegesen hazug, fullasztó kapcsolatot ábrázolja.

A regényt tavaly Alföldi Róbert nagyjátékfilmként vitte vászonra. Bereményi Géza saját novelláján alapuló, Irodalom című filmje kapcsán Törőcsik Mari alakítását díjazták. Török Ferenc egy Spiró György-darabot, a Koccanást dolgozta fel azonos címmel, Vitézy László pedig Móricz Zsigmond Komor ló című novellája alapján készítette el A Hortobágy legendája című művét.

Elismerés az Apró örömöknek

Idén is volt erdélyi vonatkozású szemlesiker: dokumentumfilm kategóriában a legjobb rendezőnek járó díjat vehette át Domokos János a „Nem vagy egyedül...” – Kampány a Hargitán című alkotásáért, amely a tavaly májusi parlamenti választási kampányt követi Hargita megyében.

Bálint Ibolya rendező pedig elismerő oklevelet kapott Apró örömök című dokumentumfilmjéért, amely a Heti Hirdető című székelyudvarhelyi újság apróhirdetéseit választja témául. A film tíz élethelyzetet követ: a nézők megismerhetik az apróhirdetések nyomán az eltűnt gyerekét kereső anyát, aki csodatevő jósnőhöz fordul, az esküvői szószólót, aki galambot árul, de társkereső, régiségkereskedő és képzőművész is van a hirdetők között, a bűvész házaspárnak sikerül autót találnia, a képzőművész viszont úgy dönt, inkább zenével foglalkozik ezután, és kiad egy lemezt – az apróhirdetések mögötti életsorsokra mutat rá a humoros jelenetekkel teli alkotás.