Hirdetés

A játékok könyve

Különleges képeskönyvet mutattak be Kolozsváron: Jehan Calvus Bécsben élő bábművész, festő Bumgártész címmel 2004-ben Pozsonyban magyarul is megjelent, románul írt könyvét ismerhette meg a közönség. A kötetben a képzőművészeti album, a pikareszk regény és a vizuális költészet lehetőségei ötvöződnek.

2008. december 09., 16:582008. december 09., 16:58

Egy elképzelt claudiopolisi író följegyzései a kamaszkor éveiről, a barátságról, az álmokról és az elképzelésekről, az alkotásról és a hercegről – olvasható Jehan Calvus Bumgartész című képes könyvének nyitólapján. Az 1999-ben románul Bumgartes al II-lea címmel megjelent kötet a pozsonyi Kalligram Kiadónál 2004-ben napvilágot látott magyar fordítását hétfőn mutatták be a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban. 

Különleges ember különleges könyve

A Chelu Iván Péter néven 1955-ben Kolozsváron született bábművész, író, festő, az egykori romániai ellenzéki mozgalom ismert alakja jelenleg Bécsben él. Bumgartész című regényében a szabad asszociációs írói technikát a képzőművészeti album, a pikareszk regény és a vizuális költészet lehetőségeivel ötvözi. „Mindaz, amit itt láttok, a díszletek, a kép festett szereplői, természetesen én is, álomból vagyunk: Peregrino álmából való dolgok és lények. Ne lepődjetek meg tehát jelmezemen és álarcomon: azért viselem őket, mert így kéri a játék. E játék azt kéri, hogy lépjünk be a képbe. A kép a kapu, amely ennek az álomnak kissé bolondos és különös világába visz bennünket. Nézzétek figyelmesen!\" – ad útmutatást olvasóinak a szerző.

Rendkívüli ember rendkívüli könyveként ajánlotta a Bumgártészt a fordító, Bréda Ferenc író, irodalomtörténész, esszéíró. Mint mondta, Calvus könyve olyan, mintha Dalí, Márquez és Borges találkoznának benne.

Visky András két könyve a Láthatatlan Kollégiumban

Visky András két kötetét mutatta be hétfőn délután Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán működő Láthatatlan Kollégium. A Zsigmond Adél doktoranduszhallgató vezette beszélgetésen a szerző Vigilia Kiadónál tavaly megjelent A különbözőség vidékein eszszékötete, valamint az idén a Jelenkor gondozásában kiadott Gyáva embert szeretsz című verseskötete kapcsán vallott textusokról, színházról, írásról, olvasásról, hitről. A Vigilia Esszék sorozatának negyedik köteteként megjelent A különbözőség vidékein esszégyűjteményben műértelmező esszék kaptak helyet: Nádas Péter, Kertész Imre, Bodor Ádám, Forgách András, Balla Zsófia, Háy János írásaira reflektál bennük a szerző, de film és színházi előadás is megjelenik a naplószerűen megírt kötetben.

„Az olvasás számomra egzisztenciális fontosságú” – jelentette ki Visky a beszélgetésen. A könyvek alcímet viselő Gyáva embert szeretsz című kötet verseiről viszont azt mondta el: bibliai szerepeket írt át bennük a hitnek hitetlenség oldaláról, a számonkérés pozíciójából. A beszélgetésen jelen volt Koszta Gabriella is, a pécsi Jelenkor Kiadó marketingigazgatója, aki a kiadó köré szerveződött műhelyről beszélt és arról számolt be, hogy annak ellenére, hogy sok konferencia, beszélgetés, vita szerveződik a Jelenkor-könyvek köré, Erdélyben mégsem lehet a könyvesboltokban megtalálni a kiadó köteteit. „Arra kérek  mindenkit, akit érdekelnek a Jelenkor-könyvek, érdeklődjön a könyvesboltokban a kiadványaink iránt, hogy felkeltsük a figyelmet” – javasolta Koszta Gabriella a jelenlévőknek.

Ketesdy Beáta

Világteremtés és az egyetlen könyv ideája

A Jehan Calvus mint írói álnév, álarc, díszlet vagy vallomás a szabadságról és az időről szól, a szerző klasszikus műveltség neveltje, továbbgondolója, értelmezője, nyelve mégis kortárs nyelv, könyve egy fontos közép-kelet-európai jelenség közepébe visz bennünket: a többszörös identitás jelenségét mutatja meg – mondta el a kötetet méltató Szilágyi Júlia esszéíró, irodalomkritikus. „Egy Donát úti ház padlásán papundekliből várkastélyt épített, így kezdődött Jehan Calvus írói pályafutása: a világteremtéssel” – mesélte a szerzőt több évtizede ismerő kritikus, aki szerint a Bumgártészben tetten érhető világteremtés képeiben, szavaiban és szimbólumaiban „ironikus gyöngédséggel” Európa önépítésének különböző szakaszaihoz kapcsolódik, és „az egész könyv valamilyen tiszteletlen tisztelgés a múlt világa előtt”, mintha egy művelődéstörténeti paródia volna. Calvus könyve egyaránt olvasható levélregényként, esszéregényként, álmoskönyvként, útleírásként, mesegyűjteményként vagy novellafüzérként, ugyanakkor a szöveg mellé rendelt pazar képek sem csupán illusztrációk, hiszen akár a szöveg is tekinthető egy képzőművészeti folyamat illusztrációjának: itt a látvány és a szavak kölcsönösen szolgálják egymást – vélekedett Szilágyi Júlia.

A könyv anyaga 1995-től 1998 szeptember–októberéig állt össze, és olyan szövegek is bekerültek, amelyek harminc évvel ezelőtt íródtak – árulta el a szerző. Egy ifjúkori ötlet tekinthető a már kivitelezésében sem mindennapi könyv előzményének. „Tizennyolc-tizenkilenc éves koromban az az ötletem támadt, hogy könyvet írok egy könyvet, olyan könyvet, amely a szó szoros értelmében egyedi: egyetlen példányban íródott olyan világban, ahol mindent sokszorosítanak, minden ismétlődik. Ettől az ötlettől azóta sem tudok szabadulni, és a Bumgártészban ez is benne van” – mondta Jehan Calvus, aki szerint rengeteget írtak már erről a könyvről, de egyetlen dolgot eddig még senki sem tett szóvá. „A könyv írásakor még nem ismertem azt az alapelvet, amelyet E.T.A. Hoffmann a Szerapion testvérek című műve kapcsán fogalmazott meg, és amelyet ő szerapiontikus elvnek nevez, miszerint az írónak kizárólag csak arról kell és szabad írnia, amit egyféleképpen meg is élt. Manapság bármiről lehet írni, az ember leül a gép elé, ha Sapphóról ír, minden információt megtalál a világhálón, ez a könyv viszont más: az én saját tapasztalatom, az átélt, megélt életemnek a tükre – önreferenciálisabb, szubjektívebb, szabadabb”– vallotta a szerző.
 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 03., szerda

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat

A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.

Kézdi Imola: a költészet lehet buli, játék és mindenkihez szólhat
Hirdetés
2025. december 03., szerda

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez

Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez
2025. december 03., szerda

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka

Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.

Erdélyi településeket is érintő adventi turnéra indul a Kaláka
2025. december 01., hétfő

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes

Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.

Lázár Ervin meséjéből készült előadást mutat be Mikuláskor a Nagyvárad Táncegyüttes
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión

A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.

A teljes Hunyadi-sorozat, több mint száz kortárs és klasszikus magyar film látható ingyen a Filmión
2025. november 30., vasárnap

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film

Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.

Erdélyi mozikba érkezik a Szenvedélyes nők című magyar film
2025. november 29., szombat

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)

Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.

„Nagy az adósságunk az Erdélyről szóló filmek terén”. Káel Csaba rendező Kalotaszegről, a Magyar menyegzőről (INTERJÚ)
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban

Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.

Román író-rendező „székely öko-románca” a sepsiszentgyörgyi színházban
2025. november 27., csütörtök

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány

Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.

Idős népzenészekért indult jótékonysági kampány
2025. november 26., szerda

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház

A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.

Groteszk, abszurd művészi reflexiók: alkotásra ösztönöz pályázatával a temesvári színház
Hirdetés
Hirdetés