2008. december 09., 16:582008. december 09., 16:58
Egy elképzelt claudiopolisi író följegyzései a kamaszkor éveiről, a barátságról, az álmokról és az elképzelésekről, az alkotásról és a hercegről – olvasható Jehan Calvus Bumgartész című képes könyvének nyitólapján. Az 1999-ben románul Bumgartes al II-lea címmel megjelent kötet a pozsonyi Kalligram Kiadónál 2004-ben napvilágot látott magyar fordítását hétfőn mutatták be a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltban.
A Chelu Iván Péter néven 1955-ben Kolozsváron született bábművész, író, festő, az egykori romániai ellenzéki mozgalom ismert alakja jelenleg Bécsben él. Bumgartész című regényében a szabad asszociációs írói technikát a képzőművészeti album, a pikareszk regény és a vizuális költészet lehetőségeivel ötvözi. „Mindaz, amit itt láttok, a díszletek, a kép festett szereplői, természetesen én is, álomból vagyunk: Peregrino álmából való dolgok és lények. Ne lepődjetek meg tehát jelmezemen és álarcomon: azért viselem őket, mert így kéri a játék. E játék azt kéri, hogy lépjünk be a képbe. A kép a kapu, amely ennek az álomnak kissé bolondos és különös világába visz bennünket. Nézzétek figyelmesen!\" – ad útmutatást olvasóinak a szerző.
Rendkívüli ember rendkívüli könyveként ajánlotta a Bumgártészt a fordító, Bréda Ferenc író, irodalomtörténész, esszéíró. Mint mondta, Calvus könyve olyan, mintha Dalí, Márquez és Borges találkoznának benne.
| Visky András két kötetét mutatta be hétfőn délután Kolozsváron a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán működő Láthatatlan Kollégium. A Zsigmond Adél doktoranduszhallgató vezette beszélgetésen a szerző Vigilia Kiadónál tavaly megjelent A különbözőség vidékein eszszékötete, valamint az idén a Jelenkor gondozásában kiadott Gyáva embert szeretsz című verseskötete kapcsán vallott textusokról, színházról, írásról, olvasásról, hitről. A Vigilia Esszék sorozatának negyedik köteteként megjelent A különbözőség vidékein esszégyűjteményben műértelmező esszék kaptak helyet: Nádas Péter, Kertész Imre, Bodor Ádám, Forgách András, Balla Zsófia, Háy János írásaira reflektál bennük a szerző, de film és színházi előadás is megjelenik a naplószerűen megírt kötetben. „Az olvasás számomra egzisztenciális fontosságú” – jelentette ki Visky a beszélgetésen. A könyvek alcímet viselő Gyáva embert szeretsz című kötet verseiről viszont azt mondta el: bibliai szerepeket írt át bennük a hitnek hitetlenség oldaláról, a számonkérés pozíciójából. A beszélgetésen jelen volt Koszta Gabriella is, a pécsi Jelenkor Kiadó marketingigazgatója, aki a kiadó köré szerveződött műhelyről beszélt és arról számolt be, hogy annak ellenére, hogy sok konferencia, beszélgetés, vita szerveződik a Jelenkor-könyvek köré, Erdélyben mégsem lehet a könyvesboltokban megtalálni a kiadó köteteit. „Arra kérek mindenkit, akit érdekelnek a Jelenkor-könyvek, érdeklődjön a könyvesboltokban a kiadványaink iránt, hogy felkeltsük a figyelmet” – javasolta Koszta Gabriella a jelenlévőknek. Ketesdy Beáta |
A Jehan Calvus mint írói álnév, álarc, díszlet vagy vallomás a szabadságról és az időről szól, a szerző klasszikus műveltség neveltje, továbbgondolója, értelmezője, nyelve mégis kortárs nyelv, könyve egy fontos közép-kelet-európai jelenség közepébe visz bennünket: a többszörös identitás jelenségét mutatja meg – mondta el a kötetet méltató Szilágyi Júlia esszéíró, irodalomkritikus. „Egy Donát úti ház padlásán papundekliből várkastélyt épített, így kezdődött Jehan Calvus írói pályafutása: a világteremtéssel” – mesélte a szerzőt több évtizede ismerő kritikus, aki szerint a Bumgártészben tetten érhető világteremtés képeiben, szavaiban és szimbólumaiban „ironikus gyöngédséggel” Európa önépítésének különböző szakaszaihoz kapcsolódik, és „az egész könyv valamilyen tiszteletlen tisztelgés a múlt világa előtt”, mintha egy művelődéstörténeti paródia volna. Calvus könyve egyaránt olvasható levélregényként, esszéregényként, álmoskönyvként, útleírásként, mesegyűjteményként vagy novellafüzérként, ugyanakkor a szöveg mellé rendelt pazar képek sem csupán illusztrációk, hiszen akár a szöveg is tekinthető egy képzőművészeti folyamat illusztrációjának: itt a látvány és a szavak kölcsönösen szolgálják egymást – vélekedett Szilágyi Júlia.
A könyv anyaga 1995-től 1998 szeptember–októberéig állt össze, és olyan szövegek is bekerültek, amelyek harminc évvel ezelőtt íródtak – árulta el a szerző. Egy ifjúkori ötlet tekinthető a már kivitelezésében sem mindennapi könyv előzményének. „Tizennyolc-tizenkilenc éves koromban az az ötletem támadt, hogy könyvet írok egy könyvet, olyan könyvet, amely a szó szoros értelmében egyedi: egyetlen példányban íródott olyan világban, ahol mindent sokszorosítanak, minden ismétlődik. Ettől az ötlettől azóta sem tudok szabadulni, és a Bumgártészban ez is benne van” – mondta Jehan Calvus, aki szerint rengeteget írtak már erről a könyvről, de egyetlen dolgot eddig még senki sem tett szóvá. „A könyv írásakor még nem ismertem azt az alapelvet, amelyet E.T.A. Hoffmann a Szerapion testvérek című műve kapcsán fogalmazott meg, és amelyet ő szerapiontikus elvnek nevez, miszerint az írónak kizárólag csak arról kell és szabad írnia, amit egyféleképpen meg is élt. Manapság bármiről lehet írni, az ember leül a gép elé, ha Sapphóról ír, minden információt megtalál a világhálón, ez a könyv viszont más: az én saját tapasztalatom, az átélt, megélt életemnek a tükre – önreferenciálisabb, szubjektívebb, szabadabb”– vallotta a szerző.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.