Hirdetés

A Holnap városának tegnapi rockbandája

Budapesten március 5-én mutatják be a Metropol rockegyüttesről készült filmet „Én sem hittem, hogy a srácok zenei szempontból is felnőnek, és ilyen nagyokká lesznek. Kezdők voltak, és nagyon harmatosak, de azt hiszem, jól választottam, amikor annak id

Benkő Levente

Benkő Levente

2006. február 28., 00:002006. február 28., 00:00

Boros Zoltán rendező a Metropol Group egyik nagy sikerű dalának a címéről nevezte el a filmet, amelyet a hétvégén mutatnak be a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban. Boros szerint nem véletlenül esett a választás Virányi Attila basszusgitáros és Mátza Gyula szövegíró Égig érhetne az ének... című dalára, hiszen ez a dal maga volt a Metropol. Másfelől a Holnap városa tegnapi rockbandájának nem volt olyan koncertje, amelyen a fiúk ne játszották volna el ezt a dalt, és amelyben ne fogalmaztak volna meg egyfajta lázadást, egyfajta üzenetet, hiszen a nóta így szól: „Földre dönthetne az átok,/ Ha hinnék a ködnek, s a sötét mocsárnak./ Kettétörhetne ó, a magány,/ Ha tudnám, hogy nincsen barátom/ Még egy jónéhány.// Égig érhetne az ének,/ ha jönnétek és énekelnétek”. Ráadásul ez a dal még lázadóbban szólt, a felejthetetlen énekes-dobos Ráduly Bélának köszönhetően, akit 1994. december 30-án egy ámokfutó halálra gázolt az autópályán.
Boros Zoltán szerint a Metropol Group nem véletlenül jött létre. A Beatles 1968-ra már meghódította a világot, a liverpooli bandának a magyar „változata”, vagyis az Illés hasonló életérzéseket megfogalmazva halmozott sikert sikerre, és gyűjtötte maga köré fiatalok tízezreit. Törvényszerű volt tehát, hogy a beathatás előbb-utóbb Erdélyben is megteszi a magáét. Nagyvárad volt az első erdélyi város, ahol az 1960-as évek végén a beatzene gyökeret eresztett; az 1971-ben rajtoló, és három éven belül betiltott székelyudvarhelyi Siculus-fesztivál pedig sok tehetséges zenész számára nyújtott bizonyítási lehetőséget. Történt mindez olyan körülmények között, hogy a kommunista diktatúra mindent ellenzett, ami nyugatról származott, ami másról és másként szólt, ráadásul a szakállra és a hosszú hajra, no és a trapézfarmerre egyenesen allergiásak voltak a szekusok és a rendőrök. Az 1970-es és 1980-as években alig volt olyan koncert, ezen belül Metropol-buli, ahol a belügyiek ne kötöttek volna bele a szabványosnál hosszabb hajat viselő srácokba, volt, akinek a bejáratnál vágta le ollóval a fürtjeit a szolgálatos éber elvtárs. Boros Zoltán megfogalmazása szerint ebből a nyomorból született meg a gyöngyszem, vagyis az a Metropol, amely sajátos, eredeti erdélyi muzsikát alkotott, sajátos erdélyi életérzéseket fogalmazott meg, és gyakorlatilag létrehozta az erdélyi magyarság saját beatzenéjét. Sőt: a Metropol tagjai továbbléptek, románul is énekeltek – koncertjeiken zsúfolásig megtelt a bukaresti sportcsarnok, és több mint tízezer rajongó előtt játszottak fergeteges sikerrel. Az együttes pályáját végigkísérte a hatósági zaklatás, az előre leszerződött koncertek betiltása, a Metropolt még a kommunista német demokratikus köztársaságbeli, drezdai rockfesztiválra sem engedték ki.
Húsz év, négy nagylemez és sok viszontagság után a Metropol Group 1987. december 30-án tartotta utolsó romániai koncertjét. Az együttesből csak Trifán László ritmusgitáros és Mátza Gyula szövegíró maradt Nagyváradon. Ráduly Béla dobos haláláig Magyarországon élt. Orbán András szólógitáros Budapesten, Virányi Attila basszusgitáros a németországi Freiburgban él, de az egykori bandában megfordult vagy ahhoz kötődő zenészek (Horváth Károly, Józsa Erika, Nagy Gábor, Márkus Barbarossa János) is kivándoroltak. Az együttesről az Ausztráliában élő Józsa Erika A Metropol-sztori címmel könyvet írt, amely 2003-ban a sepsiszentgyörgyi Medium Kiadó gondozásában jelent meg.
Erről a történetről szól az Égig érhetne az ének... című alkotás. Boros Zoltán ígérete szerint az ötvenperces dokumentumfilm közelebbről a Duna Televízióban és az RTV magyar adásában is látható lesz. A korabeli felvételek operatőre Emil Lungu, az új – egyebek mellett beszélgetéseket és az 1994 utáni néhány fellépést rögzítő – felvételeket Schneider Tibor, Kötő Zsolt és Sánta Ádám készítette, vágó Pál Antal.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 27., szombat

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége

Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.

Svédországról ír, Kelet-Európában értik igazán – Karin Smirnoff írónő volt a kolozsvári könyvünnep nemzetközi díszvendége
Hirdetés
2026. június 27., szombat

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről

Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.

„A műfordító olyan, mint az űrhajós”. Vallasek Júlia a Romániai Írók Szövetsége elismeréséről
2026. június 25., csütörtök

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.

Csak a kultúra az, ami egyszerre megkülönböztet és rokonít. Megnyílt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2026. június 22., hétfő

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is

Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.

Díjakkal tér haza Debrecenből a székelyföldi színházak koprodukciója és az Aradi Kamaraszínház is
Hirdetés
2026. június 21., vasárnap

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás

Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.

Magyar film nyerte a TIFF közönségdíját, spanyol-francia mozi a legjobb alkotás
2026. június 20., szombat

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön

Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.

Múzeumok éjszakája: színes programkavalkád a Székelyföldön
2026. június 17., szerda

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron

Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.

B. Kovács András kötetét mutatják be Kolozsváron
Hirdetés
2026. június 16., kedd

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért

Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.

Kortárs valóságunkra reflektáló magyar thriller is versenyez a TIFF fődíjáért
2026. június 15., hétfő

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben

Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.

Fesztiváldíjas monodrámával szerepel az OSZT-on az Aradi Kamaraszínház, közös székelyföldi produkció is versenyben
2026. június 14., vasárnap

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét

Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.

Emlékház őrzi Kárásztelek tárgyi és szellemi örökségét
Hirdetés
Hirdetés