
2009. február 03., 09:472009. február 03., 09:47
– Milyen műsorok tartoznak a közéleti igazgató irányítása alá?
– Az elnevezés hűen kifejezi a munkánkat is. Vallási, egyházi, kisebbségi és a határon túl élő magyarsággal kapcsolatos műsorok tartoznak hozzánk, valamint olyan tematikájú programok, amelyek közéleti, társadalmi kérdésekkel foglalkoznak. E terület első pillantásra rendkívül szerteágazó, több évtizedes közös munka során kristályosodtak ki a határai. A vallási műsorok szerkesztőségének munkáját alapvetően meghatározza a történelmi egyházakkal 1999-ben kötött szerződés. A heti több mint kétszáz perc adásidővel az MTV az ötödik helyet foglalja el az európai televíziók sorában. A szerkesztőség korábbi vezetője Csiszér Ferenc volt, aki 18 évi elkötelezett munka után vonult nyugdíjba. Szeretném hangsúlyozni, hogy ideiglenesen vontam irányításom alá az egységet, a Magyar Televízió vezetése külön figyelmet szentel e fontos – és valljuk be – érzékeny posztnak, ezért mihamarabb be kívánják tölteni.
– Négy történelmi egyház, felekezetek, kisegyházak életéről kell számot adni. Hogyan lehet ezt megtenni konfliktusok, súrlódások nélkül?
– Az előbb említett szerződések pontosan meghatározzák az arányokat is, percre kivetítve az illető egyház, felekezet műsoridejét. Ez azonban csak száraz statisztika, a munkatársainkon múlik, hogyan töltik meg tartalommal az adásidőt. Példamutató a különböző egyházhoz és felekezethez tartozó szerkesztőink együttműködése. Sokat beszélünk manapság az ökumenéről, ez a vallási műsorok szerkesztőségében élő valóság, és egyben a csapat munkamódszere. A műsorokban is látható, hogy arra helyezik a hangsúlyt, ami összeköti, és nem arra, ami szétválasztja a hívőket.
– Az elmúlt hónapban találkozott a történelmi egyházak vezetőivel. Milyen volt a találkozók hangulata?
– A vezető egyházi személyekkel való találkozók oldott légköre meglepetés volt számomra. Általában meg vannak elégedve a látottakkal, viszont szóvá tették a műsorok helyét a struktúrában. A beszélgetések során felvetődött a történelmi egyházak gyakoribb megnyilatkozási igénye közéleti, főleg szociális kérdésekben. Ezt az elvárást – a társadalom mai állapotát szemlélve – jogosnak érzem, hiszen a hívőkön keresztül az egyházak is naponta szembesülnek az anomáliákkal.
– Mi a műsorok készítésének alapfilozófiája?
– Amennyiben rászánunk egy esti órát, és végignézzük a csatornák hírkínálatát, elborzadunk a társadalmunkat átszövő erőszakon, immoralitáson. E változó világban szükség van állandóságra, kapaszkodókra. Ehhez a szerkesztőség a maga szerény eszközeivel támpontokat ad. De szögezzük le, egy közszolgálati televízió nemcsak direkt módon szólhat a kereső emberekhez, egész műsorpolitikájának ezt kell szolgálnia. Egy értékes, lélekre ható film bemutatása néha többet jelenthet, mint egy tematikus összeállítás.
– Általában egyházi ünnepek idején kerülnek előtérbe a vallási műsorok...
– Ez így is van rendjén, ünnepeink jelentős része a hithez kötődik. Elég bepillantani egy év végi műsorújságba, kitűnik, hogy milyen gazdag kínálattal jelentkezett mindkét csatorna. De ez csak a kirakat. Nekünk minden adás ünnep, munkatársaink tudásuk legjavát adva szerkesztik hétről hétre a műsorokat. A nézői visszajelzések alapján e programok a hívő családok és a kereső emberek életének részévé váltak.
– A vallási műsoroknak hol lesz a helye a jövő televíziózásában?
– Mint minden televíziós produkciónak, a vallási műsoroknak is haladniuk kell a korral. A témáknak, a képi világnak, a kamerakezelésnek, a vágástechnikának, a rendezésnek is alkalmazkodnia kell a modern, digitális világ megváltozott követelményeihez. De nem lehet öncélúan, mert a lényeg továbbra is a tartalom. Nem aggódom a jövő miatt, a köz szolgálata mindig értéket teremt, s tapasztalatom szerint a hívő emberek fogékonyak ezekre az értékekre.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.