
2009. február 03., 09:472009. február 03., 09:47
– Milyen műsorok tartoznak a közéleti igazgató irányítása alá?
– Az elnevezés hűen kifejezi a munkánkat is. Vallási, egyházi, kisebbségi és a határon túl élő magyarsággal kapcsolatos műsorok tartoznak hozzánk, valamint olyan tematikájú programok, amelyek közéleti, társadalmi kérdésekkel foglalkoznak. E terület első pillantásra rendkívül szerteágazó, több évtizedes közös munka során kristályosodtak ki a határai. A vallási műsorok szerkesztőségének munkáját alapvetően meghatározza a történelmi egyházakkal 1999-ben kötött szerződés. A heti több mint kétszáz perc adásidővel az MTV az ötödik helyet foglalja el az európai televíziók sorában. A szerkesztőség korábbi vezetője Csiszér Ferenc volt, aki 18 évi elkötelezett munka után vonult nyugdíjba. Szeretném hangsúlyozni, hogy ideiglenesen vontam irányításom alá az egységet, a Magyar Televízió vezetése külön figyelmet szentel e fontos – és valljuk be – érzékeny posztnak, ezért mihamarabb be kívánják tölteni.
– Négy történelmi egyház, felekezetek, kisegyházak életéről kell számot adni. Hogyan lehet ezt megtenni konfliktusok, súrlódások nélkül?
– Az előbb említett szerződések pontosan meghatározzák az arányokat is, percre kivetítve az illető egyház, felekezet műsoridejét. Ez azonban csak száraz statisztika, a munkatársainkon múlik, hogyan töltik meg tartalommal az adásidőt. Példamutató a különböző egyházhoz és felekezethez tartozó szerkesztőink együttműködése. Sokat beszélünk manapság az ökumenéről, ez a vallási műsorok szerkesztőségében élő valóság, és egyben a csapat munkamódszere. A műsorokban is látható, hogy arra helyezik a hangsúlyt, ami összeköti, és nem arra, ami szétválasztja a hívőket.
– Az elmúlt hónapban találkozott a történelmi egyházak vezetőivel. Milyen volt a találkozók hangulata?
– A vezető egyházi személyekkel való találkozók oldott légköre meglepetés volt számomra. Általában meg vannak elégedve a látottakkal, viszont szóvá tették a műsorok helyét a struktúrában. A beszélgetések során felvetődött a történelmi egyházak gyakoribb megnyilatkozási igénye közéleti, főleg szociális kérdésekben. Ezt az elvárást – a társadalom mai állapotát szemlélve – jogosnak érzem, hiszen a hívőkön keresztül az egyházak is naponta szembesülnek az anomáliákkal.
– Mi a műsorok készítésének alapfilozófiája?
– Amennyiben rászánunk egy esti órát, és végignézzük a csatornák hírkínálatát, elborzadunk a társadalmunkat átszövő erőszakon, immoralitáson. E változó világban szükség van állandóságra, kapaszkodókra. Ehhez a szerkesztőség a maga szerény eszközeivel támpontokat ad. De szögezzük le, egy közszolgálati televízió nemcsak direkt módon szólhat a kereső emberekhez, egész műsorpolitikájának ezt kell szolgálnia. Egy értékes, lélekre ható film bemutatása néha többet jelenthet, mint egy tematikus összeállítás.
– Általában egyházi ünnepek idején kerülnek előtérbe a vallási műsorok...
– Ez így is van rendjén, ünnepeink jelentős része a hithez kötődik. Elég bepillantani egy év végi műsorújságba, kitűnik, hogy milyen gazdag kínálattal jelentkezett mindkét csatorna. De ez csak a kirakat. Nekünk minden adás ünnep, munkatársaink tudásuk legjavát adva szerkesztik hétről hétre a műsorokat. A nézői visszajelzések alapján e programok a hívő családok és a kereső emberek életének részévé váltak.
– A vallási műsoroknak hol lesz a helye a jövő televíziózásában?
– Mint minden televíziós produkciónak, a vallási műsoroknak is haladniuk kell a korral. A témáknak, a képi világnak, a kamerakezelésnek, a vágástechnikának, a rendezésnek is alkalmazkodnia kell a modern, digitális világ megváltozott követelményeihez. De nem lehet öncélúan, mert a lényeg továbbra is a tartalom. Nem aggódom a jövő miatt, a köz szolgálata mindig értéket teremt, s tapasztalatom szerint a hívő emberek fogékonyak ezekre az értékekre.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.