
Fotó: Biró István
2011. február 15., 10:102011. február 15., 10:10
A cselekmény helyszíne Róma, ahol egy dubrovniki fiatalember laza életmódjának híre eljut apjához, Dundo Marojéhoz is, aki Rómába utazik, hogy fiát észhez térítse és visszaszerezze az elherdált vagyont. A mulatságos, fordulatokban gazdag komédia a mindent eluraló pénz és hatalomvágy torz arcát leplezi le, és betekintést nyújt a reneszánsz kori Raguza társadalmi viszonyaiba. Držić a plautusi vígjátékírás stílusában saját korát örökítette meg humorral, rafinált erotikával és kegyetlen éleslátással.
Az előadás rendezője, a horvátországi Robert Raponja több ízben vitt már színre kortárs horvát drámákat és klasszikus színműveket Szlovéniában, Olaszországban, Horvátországban, Magyarországon és Romániában. A kolozsvári közönség számára is ismerősen csenghet a rendező neve: 2008-ban vitte színre Danilo Kiš Borisz Davidovics síremléke című darabját.
A horvát származású Raponja elmondása szerint a komédia elsősorban a pénzről szól, de a szexualitáson, szerelmen, barátságon, az apa-fiú kapcsolaton, a beszélt nyelvek sokféleségén keresztül arról a kiszolgáltatottságról is, amikor az ember kénytelen idegen közegben, idegen országban élni. Držić, amikor a darabot írta és megrendezte, a horvát színház kimagasló egyénisége volt, és ugyanakkor pap is. Először – akkor még a színháznak nem volt saját épülete – a dubrovniki városházán adták elő a darabot, ahonnan az egész Raguzai Köztársaságot is kormányozták. Držić egy színes komédiája hátterében rálátunk a szerző és a politika viszonyára, ugyanakkor Pomet sorsában saját sorsát látjuk megelevenedni. Pomet a társulat első színésze, maga a társulat is a Pomet nevet viseli.
Pomethez hasonlóan Držić is egy német férfihoz szegődött szolgának, ahol megtapasztalta, hogyan kell alkalmazkodni az új időkhöz, miként lehet túlélni mások gonosz szándékát, rosszindulatát, a kevésbé szép időszakokat. Mint a rendező kifejtette, Držić idejében a közönség szerves, cselekvő részévé vált az előadásnak, és a mostani előadás is szeretné megcélozni ezt. A színész nem „válik szét” a közönségtől, így tetten érhető a reneszánsz komédia lényege. A darab tele van virtuóz szerepekkel, színészi szempontból valóságos „örömzene”.
Az előadásban Hatházi Andrást, Bogdán Zsoltot, Bodolai Balázst, Salat Lehelt, Kató Emőkét, Kézdi Imolát, Molnár Leventét, Váta Lorándot, Szűcs Ervint, Dimény Áront, Györgyjakab Enikőt, Farkas Lorándot, Laczkó Vass Róbertet, Varga Csillát, Köllő Csongort, Sinkó Ferencet, Balla Szabolcsot, Viola Gábort, Orbán Attilát, Skovrán Tündét, Albert Júliát, Laczó Júliát, Buzási Andrást, Fogarasi Alpárt, Vetési Nándort, Terschánszki Évát láthatja a közönség. Dramaturg Visky András, díszlet- és jelmeztervező: Carmencita Brojboiu, zene: Massimo Brajković, koreográfus és rendezőaszszisztens: Sinkó Ferenc, súgó, ügyelő: Kerezsy Imola.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.