2008. december 08., 07:012008. december 08., 07:01
Az irodalomtörténészek szerint az egyik Faust-előadás után Molnár Ferenc elhatározta, hogy frakkba öltözteti Mephistót, és egy szerelmi háromszög kellős közepébe dobja – így született Az ördög című, három felvonásos színműve, amely az 1907-es ősbemutatója óta népszerű, és az ugyanabban az évben megjelent A Pál utcai fiúk című regény mellett világhírűvé tette szerzőjét. “Az ördög a szó legszorosabb értelmében vett színházi szenzációképpen hatott. Megragadta, felvillanyozta a nagyközönséget éppúgy, mint a kritikát, meséjének izgatóan érdekes voltával, formájának merészségével és nyelvének szikrázó szellemességével...” – írta az ősbemutatót követően az Új Idők című lap.
A sokat játszott darabot legutóbb a hétvégén a marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem mesterképző karának első évfolyama mutatta be Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója rendezésében a Stúdió Színházban. “A szövegközpontúság, a verbális kommunikáció csak a primér sík, az előadásban sok nonverbális eszközt is használtunk. Valóban veretes, szép szövegről van szó, de ha a mondatok nem hordoznak többértelműséget, ha előadás közben a nézőt nem érik meglepetések, akkor odalesz az író üzenete” – vélekedett a rendező, aki szerint a Molnár Ferenc mű valószínűleg érettebb színészekre komponálódott. “Az ilyen nyers, fiatal, kezdő, vagy tanulmányaik közepén levő társaság előadásában valami furcsa pluszt kap a darab. Az ő mohóságuk, tehetségük, szenvedélyük egészségessége más megvilágításba helyezi a darabot, amely lényegében a konvenciók elleni lázadás” – értékelte a vásárhelyi diákokkal való munkát Balikó.
A címszerepet alakító Derzsi Dezső gyakorlatilag végigbeszéli az előadást. “A többieknek köszönhető igazából, hogy én létezni tudtam a színpadon, mert ők hoztak helyzetbe, az ő érdemük, ha jól alakítottam” – vallotta a fiatal színművész, aki tavaly a Hazatérés Dániából című Kiss Csaba-mű Claudiusaként hozott létre figyelemreméltó figurát. A hitvesi hűség és egy perzselő, az ifjúkorba visszanyúló szerelem kiteljesítése iránti vágy között vergődő Jolán szerepében Fekete Réka Thália lépett fel, a sokarcú, többféle magatartást felvonultató Elza figuráját pedig Gecse Ramóna alakította. A többi szerepben Fekete Zsolt-Sándort, Koncz Andreát, Kovács Annamáriát és Orbók Áront láthatta a közönség, a díszletet és a jelmezeket László I. Ildikó tervezte.
A Színházművészeti Egyetem tervei szerint a fiatalok sok erdélyi kisvárosban és községben is vendégszerepelhetnek majd a Molnár Ferenc-előadással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok