
2008. november 27., 07:002008. november 27., 07:00
Adaptációjában Uray Péter rendező a mozgásszínházi és a klasszikus színházi formanyelvet ötvözi, így meséli el a veronai szerelmespár több mint négyszáz éves történetét, amelyet a koreográfiai látványt klasszikus színészi eszközökkel kiegészítve láthat maga előtt a közönség. A rendezői koncepció szerint szerkezetében és gondolatiságában nem módosul túl jelentősen a dráma, de Uray Péter kihasználja a szokatlan műfaji megközelítés adta új értelmezési lehetőséget.
Így az M Stúdió előadásában az eredeti drámából néhány jelenet kimarad, a színészgárda is kisebb, a sokszereplős történetet mindössze kilencen állítják színpadra. A mozgásszínházi előadás egyedi olvasata a klasszikus műnek: a történet ebben az értelmezésben két maffiacsalád egymásnak feszülését viszi színre, olyan környezetben, ahol állandósul a bizalmatlanság, a gyűlölet, és a felmerülő kérdéseket fegyverrel tisztázzák. A szentgyörgyi premier egyik hipotézise, hogy az elszabadult indulatokat már nem lehet megállítani, a szereplők mindegyike „saját igazához” ragaszkodva jogosnak érzi a dühöt és az agresszivitást. A darab végigköveti, miként uralkodik el az emberen az indulat, és mekkora pusztítást végezhet a gyűlölet. A rendező szerint a jellemző miliőben Rómeó és Júlia találkozása Európa bármelyik földrajzi pontján elindulhatna a tragikus végkifejlet felé – hiszen ebben a világban a szerelem kudarcra ítéltetett.
A Háromszék Táncegyüttes mozgásszínházi műhelyeként három éve létrejött M Stúdió Carmencita Brojboiut, a Kolozsvári Állami Magyar Színház jelmez- és díszlettervezőjét kérte fel, hogy az alvilág hideg, fémes színeivel, veszélyre figyelmeztető vörössel és a feneketlen zuhanást idéző feketével teremtsen hiteles környezetet a háborúzó Montague-k és Capuletek, valamint az egymásra találó Rómeó és Júlia történetének. A mozgásszínházi előadásban a társulat hét művésze, Fehérvári Péter, Nagy Eszter, Bajkó László, Nagy Attila, Dávid Attila, Szekrényes László, Polgár Emília lép fel. Júlia és Párisz szerepét két vendégművész alakítja: Magyarosi Imola, a Tamási Áron Színház színésze és Györgyjakab András színművészeti hallgató, a Háromszék Táncegyüttes korábbi táncosa. A premier után december 2-án és 3-án tartják a következő előadásokat.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.