
2008. november 27., 07:002008. november 27., 07:00
Adaptációjában Uray Péter rendező a mozgásszínházi és a klasszikus színházi formanyelvet ötvözi, így meséli el a veronai szerelmespár több mint négyszáz éves történetét, amelyet a koreográfiai látványt klasszikus színészi eszközökkel kiegészítve láthat maga előtt a közönség. A rendezői koncepció szerint szerkezetében és gondolatiságában nem módosul túl jelentősen a dráma, de Uray Péter kihasználja a szokatlan műfaji megközelítés adta új értelmezési lehetőséget.
Így az M Stúdió előadásában az eredeti drámából néhány jelenet kimarad, a színészgárda is kisebb, a sokszereplős történetet mindössze kilencen állítják színpadra. A mozgásszínházi előadás egyedi olvasata a klasszikus műnek: a történet ebben az értelmezésben két maffiacsalád egymásnak feszülését viszi színre, olyan környezetben, ahol állandósul a bizalmatlanság, a gyűlölet, és a felmerülő kérdéseket fegyverrel tisztázzák. A szentgyörgyi premier egyik hipotézise, hogy az elszabadult indulatokat már nem lehet megállítani, a szereplők mindegyike „saját igazához” ragaszkodva jogosnak érzi a dühöt és az agresszivitást. A darab végigköveti, miként uralkodik el az emberen az indulat, és mekkora pusztítást végezhet a gyűlölet. A rendező szerint a jellemző miliőben Rómeó és Júlia találkozása Európa bármelyik földrajzi pontján elindulhatna a tragikus végkifejlet felé – hiszen ebben a világban a szerelem kudarcra ítéltetett.
A Háromszék Táncegyüttes mozgásszínházi műhelyeként három éve létrejött M Stúdió Carmencita Brojboiut, a Kolozsvári Állami Magyar Színház jelmez- és díszlettervezőjét kérte fel, hogy az alvilág hideg, fémes színeivel, veszélyre figyelmeztető vörössel és a feneketlen zuhanást idéző feketével teremtsen hiteles környezetet a háborúzó Montague-k és Capuletek, valamint az egymásra találó Rómeó és Júlia történetének. A mozgásszínházi előadásban a társulat hét művésze, Fehérvári Péter, Nagy Eszter, Bajkó László, Nagy Attila, Dávid Attila, Szekrényes László, Polgár Emília lép fel. Júlia és Párisz szerepét két vendégművész alakítja: Magyarosi Imola, a Tamási Áron Színház színésze és Györgyjakab András színművészeti hallgató, a Háromszék Táncegyüttes korábbi táncosa. A premier után december 2-án és 3-án tartják a következő előadásokat.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.