
2010. december 15., 09:162010. december 15., 09:16
A kötetet szerkesztő Rigán hozzáfűzte: a Komp-Press Kiadónál megjelent könyv a drámai szöveget virtuális térnek tekinti, ahol a szöveg meghatározza a szereplők mozgásterét. A kötet alcíme: A virtuális tér és a történelmi idő viszonyának módosulásai Páskándi Géza és Marin Sorescu drámáiban, amely egyben Karácsonyi Zsolt doktori értekezése is.
A szerző Rigán Loránd bevezetőjét követően elmondta, a témaválasztása nem véletlen, már államvizsga-dolgozatát is Páskándi Géza munkásságából írta. Karácsonyi Zsolt szerint Páskándi Géza és Marin Sorescu életpályája és gondolkodása is hasonlít egymásra: mindketten ültek börtönben, mindkettőjükre hatott az egzisztencialista filozófia, illetve egyedi módon viszonyulnak az abszurd irodalomhoz. A szerző ugyanakkor hozzáfűzte, rendkívül tudatos drámaírókról van szó, alkotásaikban nincsenek véletlenek.
Rigán kérdésére, hogy milyen tapasztalat az irodalomelmélet-írás a versíráshoz képest, Karácsonyi úgy nyilatkozott, gyakorlatilag nem érzékel nagy különbségeket. „Ha az ember elhatároz valamit, az folyamatos háttérmunkát igényel” – mondta az eddig inkább költőként ismert Karácsonyi Zsolt. Rigán Loránd felvetésére, hogy az „újfajta” drámaolvasási módszer szerint a szövegek „tér-képek” volnának, Karácsonyi elárulta témaválasztásának titkos okát: „Be akartam bizonyítani, hogy a két szerző nemcsak az üzeneteik miatt, hanem egyébként is profi drámaírók.” Karácsonyi Zsolt hozzáfűzte: olyan fogalmak jelentését igyekezett tisztázni, mint a virtuális tér. Arra a kérdésre, hogy a két szerző közül melyik áll hozzá közelebb, Karácsonyi kitérő választ adott, bár azt elismerte, kezdetben Páskándi állt hozzá közelebb, mert vele korábban is többet foglalkozott.
A könyvbemutatót megelőzően ünnepi képzőművészeti tárlat nyílt neves erdélyi festők műveiből. Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnöke elmondta: a nosztalgia jegyében nyitják meg a Korunk Galéria szervezte kiállítást. Hozzáfűzte: az emlékezés és a minőség egyaránt fontos szempont volt a kiállítás anyagának összeállításában, néhány, a közelmúltban elhunyt képzőművész alkotásait is megtekintheti a közönség. „Úgy vélem, advent idején meg kell ajándékoznunk egymást azzal, ami szép” – mondta Tibori Szabó Zoltán, a Kolozsvár Társaság alapító tagja, újságíró, aki részletesen ismertette a tárlat anyagát.
Kántor Lajos megköszönte a gyűjtőknek, hogy rendelkezésre bocsátották a birtokukban levő alkotásokat, hozzáfűzte: a most megnyitott tárlat mellett továbbra is látható a Kolozsvár Társaság Balázs Péter festményeit és grafikáit bemutató állandó kiállítása. A mostani tárlaton ugyanakkor megtekinthető Gy. Szabó Béla eddig még nem látott önarcképe és néhány kevésbé ismert szerző alkotása is. Tibori Szabó Zoltán közölte: a tárlat anyagát gazdagítják Tasso Marchini alkotásai is, aki olasz neve és szerb származása ellenére előbb Nagyváradon, majd Kolozsváron alkotott az 1920-as, illetve 1930-as években. Tibori szerint Marchini a két világháború közötti időszakban Erdélyben alkotó festőművészek egyik legjobbja. A gazdag kiállításon láthatók Paulovits László grafikái is, aki erdélyi magyar írók, költők portréját rajzolta meg.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.