2008. november 27., 00:042008. november 27., 00:04
„Célunk, hogy a nagykárolyiakat megismertessük lakóhelyük történeti érdekességeivel. A város számos helytörténeti különlegességgel bír. Fontosnak tartom, hogy minél többen tudjanak ezekről, ne menjenek el az emberek nap mint nap közömbösen például az emlékhelyek mellett” – magyarázta Hágó Nándor régész, a városi múzeum helytörténésze.
A szakember szerint igyekeznek változatosan összeállítani az előadássorozat epizódjait. „Történelemtől régészetig, botanikától szépirodalomig számos témakörben tartottunk előadásokat. A Károlyi család címereiről szóló heraldikai beszámolót ugyanúgy hallhatott a közönség, mint a környékbeli növényeket bemutató értekezést. Előadóink között egyetemi tanárok, hazai és külföldi szakértők, főiskolai hallgatók vannak, de szívesen látunk mindenkit, akinek van helyi kötődésű témája” – részletezte Hágó Nándor, aki szerint az előadásokat kivetítőn szemléltetik, az eseményt a város forgalmasabb pontjain és az iskolákban plakátokkal népszerűsítik. „Bár a részvétel ingyenes, egyre népszerűtlenebb az előadás-sorozat. Az első alkalmakkor húsz-harminc érdeklődő ült a teremben, mostanában alig tíz. Rugalmasak vagyunk az időpontokat illetően, télen sötétedés után találkozunk, mikor már nem lehet a ház körül dolgozni, de mégsem érdeklődnek az emberek. Egyre csekélyebb az igény a minőségi kultúrára” – mondta el a szervező, aki a diákok és tanáraik távolmaradását is fájlalja.
Végh Balázs Béla tegnap tartott előadást a százéves Nyugat folyóirat öt nagykárolyi kötődésű munkatársáról. „Az irodalmi múlt fontos része régiónk művelődéstörténetének, megkerülhetetlen tényező Nagykárolyban, amelyet számos kapocs köt a magyar irodalomhoz” – hangsúlyozta az irodalomtörténész, kifejtve, fontos felhívni a fiatalok figyelmét Ady, Kaffka Margit, Kabos Ede, Ambrus Zoltán és Szép Ernő munkásságára, nagykárolyi kötődéseire, hiszen manapság egyre kevesebben ismerik őket.
A szervezők ígérete szerint a sorozatot mindaddig folytatják, amíg sikerül előadót és közönséget toborozniuk.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.