A diákság is távol marad

„Célunk, hogy a nagykárolyiakat megismertessük lakóhelyük történeti érdekességeivel. A város számos helytörténeti különlegességgel bír. Fontosnak tartom, hogy minél többen tudjanak ezekről, ne menjenek el az emberek nap mint nap közömbösen például az emlékhelyek mellett” – magyarázta Hágó Nándor régész, a városi múzeum helytörténésze.

A szakember szerint igyekeznek változatosan összeállítani az előadássorozat epizódjait. „Történelemtől régészetig, botanikától szépirodalomig számos témakörben tartottunk előadásokat. A Károlyi család címereiről szóló heraldikai beszámolót ugyanúgy hallhatott a közönség, mint a környékbeli növényeket bemutató értekezést. Előadóink között egyetemi tanárok, hazai és külföldi szakértők, főiskolai hallgatók vannak, de szívesen látunk mindenkit, akinek van helyi kötődésű témája” – részletezte Hágó Nándor, aki szerint az előadásokat kivetítőn szemléltetik, az eseményt a város forgalmasabb pontjain és az iskolákban plakátokkal népszerűsítik. „Bár a részvétel ingyenes, egyre népszerűtlenebb az előadás-sorozat. Az első alkalmakkor húsz-harminc érdeklődő ült a teremben, mostanában alig tíz. Rugalmasak vagyunk az időpontokat illetően, télen sötétedés után találkozunk, mikor már nem lehet a ház körül dolgozni, de mégsem érdeklődnek az emberek. Egyre csekélyebb az igény a minőségi kultúrára” – mondta el a szervező, aki a diákok és tanáraik távolmaradását is fájlalja.

Végh Balázs Béla tegnap tartott előadást a százéves Nyugat folyóirat öt nagykárolyi kötődésű munkatársáról. „Az irodalmi múlt fontos része régiónk művelődéstörténetének, megkerülhetetlen tényező Nagykárolyban, amelyet számos kapocs köt a magyar irodalomhoz” – hangsúlyozta az irodalomtörténész, kifejtve, fontos felhívni a fiatalok figyelmét Ady, Kaffka Margit, Kabos Ede, Ambrus Zoltán és Szép Ernő munkásságára, nagykárolyi kötődéseire, hiszen manapság egyre kevesebben ismerik őket.

A szervezők ígérete szerint a sorozatot mindaddig folytatják, amíg sikerül előadót és közönséget toborozniuk.