Képünk illusztráció
Fotó: marosvásárhelyi Kulturális és Művészeti Központ/Facebook
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
2026. március 20., 10:102026. március 20., 10:10
A Millennium 130 – A magyar képzőművészet az ezredéves kiállításon és a Nagybánya 130 – A nagybányai művésztelep születése című időszaki kiállítások a festészeti osztály tágabb koncepciójába illeszkednek, céljuk, hogy emléket állítsanak a különböző korszakok fontos művészettörténeti eseményeinek, évfordulóinak – mondta el a tárlatokat megnyitó sajtóbejáráson Kumin Mónika, a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteményének muzeológusa.
Kiemelte, hogy
Magyarország ebben az évben ünnepelte ugyanis a honfoglalás ezredik évfordulóját. A nagyszabású millenniumi országos ünnepségsorozat történeti és művészeti perspektívában emlékezett a régmúltra, valamint bemutatta a dualizmus kori Magyarország ipari, gazdasági és kulturális fejlettségét is.
A képzőművészeti bemutatót a későbbi Hősök terén újonnan megépült Műcsarnokában tartották egy monumentális tárlaton, amelyen 268 művész csaknem 1300 művét láthatta a közönség. A retrospektív teremben többek között idősebb Markó Károly, Barabás Miklós, Brocky Károly és Mészöly Géza alkotásai szerepeltek, a kortárs alkotók közül pedig Rippl-Rónai József több művét állították ki.
A Nemzeti Galéria állandó kiállításának első emeleti terében most nyíló Millennium 130 című időszaki tárlat ennek a műtárgyanyagnak a műfaji és témabeli sokszínűségéből mutat be egy válogatást olyan kevéssé ismert és ritkán látható műtárgyakkal, mint Eisenhut Ferenc nagy méretű orientalizáló festményei vagy az 1896-os tárlaton nagy sikert arató és később, az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjjal jutalmazott Anyánk című márványszobor Stróbl Alajostól - mondta Kumin Mónika.
Hozzátette: az egykori műcsarnokbeli kiállításon a korszak legnagyobbjai, Munkácsy Mihály és Szinyei Merse Pál is képviseltették magukat. Szinyei Merse festményei, köztük a Majális és a Hóolvadás különösen nagy hatást gyakorolt az akkor fiatal festőnemzedékre, amely létrehozta a nagybányai művésztelepet és megalapozta a magyar modernizmust.
A tárlat a jellegzetes nagybányai motívumok világa mellett az alkotók egyéni érdeklődésébe, művészi megoldásaik sokféleségébe is betekintést ad. A kiállításon olyan művekkel találkozhatnak az érdeklődők, mint Ferenczy Károly Október című festménye vagy Hollósy Simon ikonikus alkotása, a Rákóczi-induló, de helyet kaptak a falakon Glatz Oszkár hatalmas méretű vásznai is.
Az iskola növendékeiből és Hollósy művészbarátaiból álló társaság az út során Budapesten megtekintette az Ezredéves Országos Kiállítást, amelynek festészeti szekciójában meglepődve fedezték fel Szinyei Merse Pálban saját művészeti törekvéseik úttörőjét.
Tevékenységüknek köszönhetően az addigi konzervatív művészeti közéletben szemléletváltás kezdődött és a látogatók mellett a kritikusok is egyre elfogadóbbá váltak a korábban elutasított irányzatokkal, például a szecesszióval és az impresszionizmussal szemben. A nagybányai művésztelep alkotói nemcsak a magyar művészet fejlődésében tettek nagy előrelépést, hanem az európai modernizmussal szembeni évtizedes lemaradást is behozták.
A két időszaki tárlat több szállal kötődik az állandó gyűjteményhez: a 19. századi állandó kiállítás további termeiben is találkozhatnak a látogatók számos olyan műalkotással, amely szerepelt az Ezredéves Országos Kiállításon, a nagybányai művésztelep alapítóit követő festőnemzedékek művei pedig a Modern idők című állandó tárlaton tekinthetők meg.
Az időszaki kiállítások november 8-ig látogathatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!