Képünk illusztráció
Fotó: marosvásárhelyi Kulturális és Művészeti Központ/Facebook
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
2026. március 20., 10:102026. március 20., 10:10
A Millennium 130 – A magyar képzőművészet az ezredéves kiállításon és a Nagybánya 130 – A nagybányai művésztelep születése című időszaki kiállítások a festészeti osztály tágabb koncepciójába illeszkednek, céljuk, hogy emléket állítsanak a különböző korszakok fontos művészettörténeti eseményeinek, évfordulóinak – mondta el a tárlatokat megnyitó sajtóbejáráson Kumin Mónika, a Magyar Nemzeti Galéria jelenkori gyűjteményének muzeológusa.
Kiemelte, hogy
Magyarország ebben az évben ünnepelte ugyanis a honfoglalás ezredik évfordulóját. A nagyszabású millenniumi országos ünnepségsorozat történeti és művészeti perspektívában emlékezett a régmúltra, valamint bemutatta a dualizmus kori Magyarország ipari, gazdasági és kulturális fejlettségét is.
A képzőművészeti bemutatót a későbbi Hősök terén újonnan megépült Műcsarnokában tartották egy monumentális tárlaton, amelyen 268 művész csaknem 1300 művét láthatta a közönség. A retrospektív teremben többek között idősebb Markó Károly, Barabás Miklós, Brocky Károly és Mészöly Géza alkotásai szerepeltek, a kortárs alkotók közül pedig Rippl-Rónai József több művét állították ki.
A Nemzeti Galéria állandó kiállításának első emeleti terében most nyíló Millennium 130 című időszaki tárlat ennek a műtárgyanyagnak a műfaji és témabeli sokszínűségéből mutat be egy válogatást olyan kevéssé ismert és ritkán látható műtárgyakkal, mint Eisenhut Ferenc nagy méretű orientalizáló festményei vagy az 1896-os tárlaton nagy sikert arató és később, az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjjal jutalmazott Anyánk című márványszobor Stróbl Alajostól - mondta Kumin Mónika.
Hozzátette: az egykori műcsarnokbeli kiállításon a korszak legnagyobbjai, Munkácsy Mihály és Szinyei Merse Pál is képviseltették magukat. Szinyei Merse festményei, köztük a Majális és a Hóolvadás különösen nagy hatást gyakorolt az akkor fiatal festőnemzedékre, amely létrehozta a nagybányai művésztelepet és megalapozta a magyar modernizmust.
A tárlat a jellegzetes nagybányai motívumok világa mellett az alkotók egyéni érdeklődésébe, művészi megoldásaik sokféleségébe is betekintést ad. A kiállításon olyan művekkel találkozhatnak az érdeklődők, mint Ferenczy Károly Október című festménye vagy Hollósy Simon ikonikus alkotása, a Rákóczi-induló, de helyet kaptak a falakon Glatz Oszkár hatalmas méretű vásznai is.
Az iskola növendékeiből és Hollósy művészbarátaiból álló társaság az út során Budapesten megtekintette az Ezredéves Országos Kiállítást, amelynek festészeti szekciójában meglepődve fedezték fel Szinyei Merse Pálban saját művészeti törekvéseik úttörőjét.
Tevékenységüknek köszönhetően az addigi konzervatív művészeti közéletben szemléletváltás kezdődött és a látogatók mellett a kritikusok is egyre elfogadóbbá váltak a korábban elutasított irányzatokkal, például a szecesszióval és az impresszionizmussal szemben. A nagybányai művésztelep alkotói nemcsak a magyar művészet fejlődésében tettek nagy előrelépést, hanem az európai modernizmussal szembeni évtizedes lemaradást is behozták.
A két időszaki tárlat több szállal kötődik az állandó gyűjteményhez: a 19. századi állandó kiállítás további termeiben is találkozhatnak a látogatók számos olyan műalkotással, amely szerepelt az Ezredéves Országos Kiállításon, a nagybányai művésztelep alapítóit követő festőnemzedékek művei pedig a Modern idők című állandó tárlaton tekinthetők meg.
Az időszaki kiállítások november 8-ig látogathatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A normálishoz közelítő költségvetéssel, a jubileumi, 10. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivállal, valamint 7 premierrel – 4 nagyszínpadi és 3 stúdió-bemutatóval – várja közönségét az új, 234. évadban a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!