Puczi Béla hőstette ma is nemzet- és jövőépítő – Budapesti megemlékezés a marosvásárhelyi fekete márciusról

de tudjuk, hogy gyűlöletre nem lehet nemzetet építeni, félelemre nem lehet jövőt alapozni, megosztottságból nem születik erőt, a harag szétszakít, a félelem megbénít” – fogalmazott.

Nemzetet csak szeretetből, hűségből és egymás iránti felelősségből lehet építeni – jelentette ki. Sztojka Attila azt mondta, a ,,fekete március” történései teljesen más korszakot nyitott a cigányságnak. A kommunista időkben eljátszott egyenlőség valójában gettópolitikát jelentett, ezzel szemben a rendszerváltás meghozta azt a szabadságot, amelyben a roma közösség gyakorolhatta magyarságát. Ennek első színtere Marosváráshelyen mutatkozott meg.

Mint mondta, az elmúlt harminchat évben igazán rendszerszinten 2010 óta vált igazán kézzelfoghatóvá a cigányság magyar identitásának megélése.

Kitért arra, hogy Puczi Béla 2009-es halála után kapta meg azt az elismerést, amely már életében járt volna neki: 2010-ben posztumusz Petőfi-emléklapot kapott helytállásáért, ugyanebben az évben megkaphatta a Kisebbségekért-díjat és 2017-ben a Nyugati pályaudvar Váci úti falán emléktáblát kapott.

Sztojka Attila kitért arra, hogy az elmúlt évtized a nemzet részeként kezelte a roma közösséget úgy, hogy közben nem kellett feladnia saját roma identitását és értékeit. ,,A nemzetet csak úgy lehet építeni, ha nem azt nézzük, miben vagyunk különbek, hanem azt, hogy mi köt össze bennünket”.

Az államtitkár azt mondta, ,,amíg mások nemzetinek álcázzák a baloldalon és annak szélén magukat és közben a társadalom megosztására törekednek, addig a valódi oldal a keresztény-konzervatív értékek alapján építik a nemzet egységét”.

Erre szükség is van, mert nehéz időket élünk a világban – mondta Sztojka Attila, hozzátéve, hogy 1990-ben is ki kellett állni a magyarságért székelyeknek és cigányoknak közösen, most a globalista vezetők újra az ,,egyesült államok Európáját akarják”.

Zsigmond Barna Pál, az Európai Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára a megemlékezésen elmondta, hogy fiatalként részese volt a március 20-ai eseményeknek. Mint mondta, büszke arra, hogy ma egy olyan országban élhet, amely uniós szinten először ért el áttörést a romák ügyének átfogó, szakpolitikai szintű előmozdításában.

korábban írtuk

Tisztelgés a fekete március hősei előtt: emlékművet kapnak Marosszentgyörgyön az 1990-ben történt véres események meghurcoltjai

Emlékművet avatnak szombaton Marosszentgyörgyön az 1990 márciusában történt tragikus események magyar és roma áldozatainak, sebesültjeinek és meghurcoltjainak tiszteletére. 

,,A 2010-es év nemcsak egy nemzetellenes, baloldali rezsimnek a végnapait jelentette hazánkban, hanem a roma társadalom számára is lezárult egy korszak. A Fidesz vezette nemzeti kormány az elmúlt 16 évben ugyanis nem egy megoldásra váró, szociális problémaként tekintett a cigányságra és nem is egy határainkon belül élő, de elkülönült csoportként, hanem egy olyan értékteremtő, tradícióiban önazonos, virágzó közösségként, amely a magyar nemzet elválaszthatatlan része az anyaországban és külhonban egyaránt” – fogalmazott az államtitkár.

Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy fejet kell hajtani a történelem egyik legfájdalmasabb és sokági feldolgozatlan fejezete előtt, a ,,fekete március” eseményei előtt. Ez nemcsak a marosvásárhelyiek, hanem közös történelmünk része – fűzte hozzá.

– tette hozzá.

• 1990 márciusában a marosvásárhelyi magyarok kisebbségi jogaik tiszteletben tartásáért vonultak az utcára, azonban a városba beszállított, husángokkal felszerelt románok rárontottak a jogaikért békésen demonstráló magyarokra.

• A felheccelt tömeg megtámadta az RMDSZ székházát, a támadásban vesztette el látását egyik szemére Sütő András író.

• A fordulópontot Puczi Béla és társai megjelenése jelentette Puczi Béla szállóigévé vált mondatával: ,,ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!”

A megemlékezés után koszorúkat helyeztek el Puczi Béla emléktáblájánál.