Zelenszkij szerint Washington a Donbasz átadásához köti a biztonsági garanciákat

Orosz olajfinomítót és földgázterminált támadtak az ukránok
Orosz tisztségviselők és a közösségi média beszámolói szerint csütörtökre virradóra dróncsapások értek egy jelentős olajfinomítót és földgázterminált Oroszország Leningrádi területén.
A jelentések szerint a támadásokra egy nappal azután került sor, hogy Ukrajna szerdára virradóra tömeges támadást indított, amelynek során eltalálták az Uszt-Luga balti-tengeri kikötőjében található energiaterminált, valamint egy orosz katonai jégtörőt a Viborg kikötőjében.
A közösségi médiára feltöltött helyi felvételek szerint az Uszt-Luga kikötő a következő éjszaka egy újabb támadás után ismét lángokban állt. A régióban ideiglenesen felfüggesztették a légiforgalmat a szentpétervári Pulkovo repülőtéren.
Alekszandr Drozgyenko, a Leningrádi terület kormányzója szintén dróncsapásról számolt be Kirisiben, ahol Oroszország egyik legnagyobb olajfinomítója található. Drozgyenko állítása szerint több mint 20 ukrán drónt lőttek le a térségben.
„Károk keletkeztek az ipari övezetben” – mondta, anélkül, hogy közvetlenül megnevezte volna a finomítót. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
A kirisi lakosok azonban azt állították, hogy a finomítót támadás érte – írta az orosz ellenzéki Astra Telegram-csatorna.
Az ukrán hadsereg szerdára virradóra mélységi csapást mért az Ustz-Luga kikötőre, és másnap reggel megerősítette, hogy jelentős károkat okozott a Novatek, Oroszország második legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) termelője által üzemeltetett terminálon.
Uszt-Luga Oroszország egyik legnagyobb balti-tengeri kikötője és a nyersolaj és kőolajtermékek exportjának fontos csomópontja. A Szentpétervártól nyugatra, az ukrán határtól távol fekvő kikötő fontos szerepet játszik az állami költségvetés bevételeinek generálásában.

Robert Fico: Ursula von der Leyen és a bizottság nevetségessé válik amiatt, amit Kijev a Barátság kőolajvezeték kapcsán tesz
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke és az egész általa vezetett testület is kezd nevetségessé válni amiatt, hogy a kijevi vezetés nem engedi az uniós vizsgálócsoportnak azt, hogy a helyszínen meggyőződhessen a Barátság kőolajvezeték állapotáról – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök a pozsonyi kabinet szerdán Nyitraújlakon tartott kihelyezett ülése után, a Facebookon nyilvánosságra hozott videójában.
Robert Fico elmondta, tudomásul vették, hogy az ukrán fél elutasítja, hogy az uniós vizsgálócsoport a helyszínen győződhessen meg a Barátság kőolajvezeték állapotáról és ez valamit sejtet, valamint szerinte ez a helyzet, kezdi nevetségessé tenni az EB vezetését és az egész EB-t is.
„Számomra kezd nevetségessé válni az EB elnöke és az egész EB amiatt, ahogyan (Volodimir) Zelenszkij ukrán elnök felseper velük” – fogalmazott Robert Fico.
A szlovák miniszterelnök rámutatott: a Barátság kőolajvezeték továbbra is le van zárva, nincs semmilyen időpont arra vonatkozóan, hogy mikor nyitnák meg újra a szállítást a kőolajvezetéken.
Hozzátette, jelenleg az ország kőolajellátása terén a helyzet nagyon bonyolult, a Slovnaft pozsonyi kőolajfinomító kénytelen világszerte különböző forrásokból beszerezni a kőolajat, valamint továbbra is érvényes az, hogy a tranzitilletékek az Adria kőolajvezetéken – amelyen keresztül ez a kőolaj Szlovákiába kellene, hogy jusson – rendkívül magasak, és a Slovnaft továbbra is az állami tartalékalapból rendelkezésére bocsátott készleteket használja.
Robert Fico közölte, hogy a jelenlegi körülmények mellett a szlovák kormány azon dolgozik, hogy a továbbiakban is a környező országok árszintjeihez hasonló szinten tartsák az üzemanyagok árát Szlovákiában.
Elmondta azt is, hogy a dízelüzemanyagra vonatkozóan a múlt héten bevezetett – eredetileg egy hónapos időszakra tervezett – korlátozások működőképesnek bizonyultak és a szlovák kormány azok megtartását tervezi.

Felhatalmazást kapott a brit hadsereg az orosz árnyékflotta hajóinak megállítására
A brit fegyveres erők megállíthatják a szankciók megkerülésével nyersolajat és egyéb nyersanyagokat szállító orosz árnyékflotta hajóit a brit területi vizeken.
A londoni miniszterelnöki hivatal csütörtöki tájékoztatása szerint Keir Starmer kormányfő engedélyezte, hogy brit katonák azoknak a hajóknak a fedélzetére léphessenek, amelyek az orosz árnyékflottához tartoznak, amelyekkel szemben brit büntetőintézkedések vannak érvényben és az Egyesült Királyság vizein próbálnak áthaladni.
Hasonló lépéseket a közelmúltban akkor lehetett látni, amikor az amerikaiak Venezuelába tartó orosz tankereket foglaltak le. A Downing Street beszámolója szerint Starmer csütörtökön részt vesz a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szerveződés Helsinkiben tartandó csúcstalálkozóján, amelyen a tagországok a térség biztonságáról és „az egyre agresszívabbá váló Oroszországgal” szembeni fellépésről tárgyalnak.
A JEF létrehozását London 2012-ben kezdeményezte. A katonai szerveződés hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Egyesült Királyság mellett Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével, mindenekelőtt gyorsreagálású katonai műveletek végrehajtására.
A Downing Street csütörtöki tájékoztatása felidézi, hogy a JEF több tagországa, köztük Finnország, Svédország és Észtország a közelmúltban már végrehajtott műveleteket a Balti-tengeren olyan hajók ellen, amelyek gyaníthatóan az orosz árnyékflottához tartoztak, és így gyakorlatilag kritikus fontosságú tengeri útvonalakat zártak le előlük.
Az árnyékflotta hajóit megállító JEF-partnerországok eljárásához csatlakozva Egyesült Királyság is lezárja a szankciókkal sújtott hajók elől a brit területi vizeket, köztük a La Manche-csatornát – áll a londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatásában. A Downing Street szerint így az árnyékflotta üzemeltetői vagy hosszabb, „pénzügyileg fájdalmas” kitérő útvonalakra kényszerülnek, vagy azt kockáztatják, hogy hajóikat a brit fegyveres erők lefoglalják.
A tájékoztatás szerint brit katonai és bűnüldözési szakértők számos forgatókönyvre dolgoztak ki előkészületeket az elmúlt hetekben, és ezek között szerepel, hogy a brit fegyveres erők olyan hajók fedélzetére léphetnek, amelyek önszántukból nem állnak meg, vagy fegyverekkel vannak ellátva, illetve fejlett figyelő technológiával próbálják elkerülni elfogásukat.
Minden egyes hajót bűnüldözési, katonai és energiapiaci szakértők véleményeznek, mielőtt ajánlásokat terjesztenének a kormány elé, és ezután születhet döntés a hajókkal szembeni művelet végrehajtásáról – áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.
A londoni kormányfői hivatal szerint egy-egy hajó elfogása esetén büntetőjogi eljárás indulhat a tulajdonosok, az üzemeltetők és a személyzet ellen a brit szankciós jogszabályok megsértése címén.
Nagy-Britannia eddig az orosz árnyékflotta 544 hajójával szemben léptetett érvénybe szankciós intézkedéseket. Az orosz nyersolajexport hozzávetőleg 75 százalékát elhanyagolt állapotú, régi hajók szállítják – hangsúlyozta csütörtöki tájékoztatásában Keir Starmer miniszterelnök hivatala.
John Healey brit védelmi miniszter kezdeményezésére a JEF-tagországok a legutóbbi müncheni biztonságpolitikai értekezleten is tartottak egy különtanácskozást az orosz árnyékflottával szembeni katonai fellépés lehetőségeiről.