Bizonytalan kimenetel. Trump szerint Irán megállapodna, de egyelőre fél
Fotó: The White House/Facebook
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Irán „nagyon szeretne” megállapodást kötni, de „nem merik kimondani”, mert attól tartanak, hogy megölik őket.
2026. március 26., 09:302026. március 26., 09:30
„Senki sem látott még olyat, amit mi csinálunk a Közel-Keleten Iránnal, és ők egyébként tárgyalnak, és annyira szeretnének megállapodást kötni, de félnek kimondani, mert attól tartanak, hogy a saját népük megöli őket. Attól is félnek, hogy mi öljük meg őket” – mondta Trump a washingtoni republikánus képviselőházi kampány szervezet javára rendezett adománygyűjtő vacsorán.
Eközben
A Fehér Ház közölte, hogy az Iránnal folytatott tárgyalások gyors ütemben haladnak, annak ellenére, hogy Irán nem fogadta el azonnal az Egyesült Államok által a háború befejezésére felkínált 15 pontos tervet.
„A tárgyalások folytatódnak. Produktívak, ahogyan az elnök hétfőn elmondta, és továbbra is azok maradnak” – mondta szerdán Karoline Leavitt sajtótitkár.
Washington 15 pontos tervet küldött Iránnak a közel-keleti háború befejezésére – számolt be a New York Times kedden.
Elmondta, hogy a tárgyalások nem jutottak zsákutcába, annak ellenére, hogy Irán ellenáll az amerikai tervnek.
Ugyanakkor nem volt hajlandó részleteket közölni az amerikai javaslatról, amelyet Donald Trump elnök hétfőn hozott nyilvánosságra.
„Jelenleg nem fogunk belemenni az Egyesült Államok és Irán között kicserélt apró részletekbe” – mondta.
Azt is kijelentette, hogy
Amikor rákérdeztek Donald Trump elnök keddi kijelentésére, miszerint a kormány „rezsimváltást ért el” Iránban, Leavitt megpróbálta megmagyarázni az elnök szavait.
„Az egész vezetésüket megölték, és senki sem látta vagy hallott valóban erről az állítólagos új vezetőről” – mondta az újságíróknak arra utalva, hogy a megölt legfőbb vezető, Ali hamenei fia, Modzstaba még mindig nem jelent meg a nyilvánosság előtt – amerikai értesülések szerint azért, mert súlyos sérüléseket szenvedett a támadás első napján, sőt egyesek szerint meg is halt.
„Változás történt a vezetésben – úgy értem, a rezsim vezetésében, amit az elnök is mondott” – jegyezte meg.
De amikor megkérdezték, hogy elégedett-e a kormányzat Irán új vezetőivel, azt válaszolta, hogy „még túl korai lenne ezt mondani”.
Eközben
– közölte a CNN-nel két magas rangú kormányzati tisztviselő.
A jelenlegi tervek szerint J. D. Vance alelnök utazik az országba, és esetleg más magas rangú kormányzati tisztviselők is.
A tisztviselők azonban figyelmeztettek, hogy a várható utazás időpontja, helyszíne és a résztvevők köre még változhat.
Törökország is felmerült a tárgyalások lehetséges helyszínéül – közölte a kérdéssel tisztában lévő két forrás –, mivel egyes tisztviselők biztonsági aggályokat vetettek fel a pakisztáni látogatással kapcsolatban.
Pakisztán kulcsfontosságú közvetítőként működött közre az Egyesült Államok és Irán közötti jelenlegi diplomáciai tárgyalások során: átadta Iránnak a Washington által javasolt 15 pontos tervet, amely olyan kérdéseket érint, mint Teherán nukleáris törekvései és ballisztikus rakétaprogramja. De Törökország is szerepet játszott.
Donald Trump szerint Irán egy kőolajra és földgázra vonatkozó értékes „ajándékot” adott az Egyesült Államoknak – az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt kedden.
Donald Trump elnök kedden kijelentette, hogy Vance, Marco Rubio külügyminiszter, veje, Jared Kushner, valamint Steve Witkoff különmegbízott vezetik az Iránnal folytatott tárgyalásokat.
A Harg-sziget egy korallszikla, amelynek területe 20 négyzetkilométer, és mindössze 25 kilométerre fekszik Irán partjaitól, a Perzsa-öbölben.
Szinte minden nap több millió hordó nyersolaj áramlik Irán főbb mezőiből – köztük Ahvazból, Marunból és Gahszaranból – csővezetékeken keresztül a szigetre, amelyet az irániak szigorú katonai ellenőrzés miatt „Tiltott szigetnek” neveznek.
Hosszú mólói, amelyek olyan mély vízbe nyúlnak, hogy szupertankerek is kiköthetnek ott, a szigetet az olajszállítás szempontjából kritikus helyszínné teszik. Itt dolgozzák fel Irán nyersolaj-exportjának 90 százalékát.
A sziget régóta kulcsfontosságú Irán gazdaságában.
Jaír Lapid izraeli ellenzéki vezető nemrég kijelentette, hogy a terminál megsemmisítése „megbénítaná Irán gazdaságát és megdöntené a rezsimet”.
Ugyanakkor egy iráni katonai forrás figyelmeztetett, hogy
vagy haditengerészeti műveletekkel próbál nyomást gyakorolni az országra.
A Bab el-Mandeb-szoros összeköti a Vörös-tengert az Adeni-öböllel és az Indiai-óceánnal, és a globális kereskedelem, különösen az olaj- és földgázszállítások szempontjából létfontosságú szűk keresztmetszetként működik.
„Ha az ellenség bármilyen szárazföldi akciót kísérel meg az iráni szigeteken vagy területünk bármely részén, vagy megpróbál Iránnak kárt okozni a Perzsa-öbölben vagy az Ománi-tengeren végzett tengeri manőverek révén, akkor más frontokat nyitunk meg »meglepetésként«” – mondta a forrás, akire az iráni félhivatalos Tasznim hírügynökség hivatkozott szerdán.
A katonai forrás kifejezetten a Bab el-Mandeb-szorosra utalt a Tasznimnek, amely az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtestéhez tartozik, és kijelentette, hogy
„Ha az amerikaiak meggondolatlan lépéseket szándékoznak tenni a Hormuzi-szoros kapcsán, akkor vigyázniuk kell, nehogy újabb szoros kerüljön a kihívásaik listájára” – tette hozzá a forrás.
A világ tengeri kereskedelemben forgalmazott olajának körülbelül 12 százaléka és a cseppfolyósított földgáz jelentős része halad át évente a Bab el-Mandeb-szoroson.
Irán parlamenti elnöke, Mohammad Bager Galibaf szintén szerdán figyelmeztetett, hogy Teheránnak olyan hírszerzési információi vannak, amelyek szerint „ellenségei” egy regionális ország támogatásával készülnek elfoglalni Irán egyik szigetét.
Közben
„Nos, Irán mindig hazudik. Megtanultuk, hogy mindig hazudnak” – mondta Falk a CNN-nek.
Falk szerint Izrael elsődleges célja „az ajatollah-rezsim által jelentett egzisztenciális fenyegetés megszüntetése”.
Három lehetséges utat vázolt fel Izrael céljának eléréséhez: a rezsim eltávolítása, Irán katonai képességeinek súlyos gyengítése, vagy a diplomácia útjának követése.
„A legjobb módszer erre a rezsim eltávolítása” – mondta. „Egy másik módszer… az, hogy tizedeljük meg katonai képességeiket, amíg el nem jutnak a kőkorszakba… egy harmadik módszer pedig… a tárgyalások.”
Falk hangsúlyozta, hogy Izrael nem tekinti ezeket a lehetőségeket egymást kizáróaknak.
„Éppen ellenkezőleg, mindhármat egyszerre is megtehetjük, és ezt is tesszük jelenleg.”
Az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait légvédelme iráni rakéták és drónok lelövéséről számolt be, Bahreinben pedig megszólaltak a légvédelmi szirénák, és óvóhelyre küldték a lakosságot.
Iránban Iszfahánból jelentettek robbanásokat, ahol egy jelentős légitámaszpont és egyéb katonai létesítmények mellett egy, az Egyesült Államok által tavaly nyáron lebombázott atomlétesítmény is található.
Közben Brad Cooper tengernagy, az amerikai Központi Parancsnokság vezetője közölte, hogy az Egyesült Államok az iráni lőszer-, hajó- és rakétaüzemek több mint kétharmadát megsemmisítette, és úton van afelé, hogy az ország teljes katonai termelőkapacitását felszámolja.
Oroszország drónokat szállít Iránnak
Oroszország közel áll ahhoz, hogy befejezze a drónok, gyógyszerek és élelmiszerek szakaszos szállítását Iránba nyugati hírszerző szolgálatok szerda este ismertetett jelentései szerint – közölte a Financial Time. Magas rangú iráni és orosz tisztviselők titokban megbeszéléseket kezdtek a drónszállításokról mindössze néhány nappal azután, hogy Izrael és az Egyesült Államok megtámadta Teheránt – közölte két, az ügyet ismerő tisztviselő. A szállítmányok eljuttatása március elején kezdődött, és várhatóan a hónap végére befejeződik.
Oroszország szoros kapcsolatokat ápol Teheránnal, és szövetségesét kulcsfontosságú hírszerzési információkkal látta el, beleértve a műholdképeket, célpontok adatait és a hírszerző információkat – közölték a források.
Amikor a Moszkvából Iránba küldött drónokról kérdezték, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: „Jelenleg sok hazugság kering. Egy dolog igaz – folytatjuk a párbeszédet az iráni vezetéssel.
Egy magas rangú nyugati tisztviselő azt mondta, hogy Moszkva nemcsak az irániak harci képességeinek megszilárdítása, hanem a teheráni rezsim tágabb politikai stabilitásának biztosítása érdekében is beavatkozik.
Moszkva a konfliktus kezdete óta csak a humanitárius segélynyújtást jelentette be hivatalosan, a múlt héten pedig bejelentette, hogy több mint 13 tonna gyógyszert küldött Azerbajdzsánon keresztül, és hogy szándékában áll folytatni a szállítmányokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
Észak-Komárom gasztronómiai ízvilágát, történelmét és pezsgő kulturális életét bemutató, Kárpát-medencei újságíró-találkozót szerveztek a felvidéki városban. Ebből az alkalomból beszélgettünk Keszegh Béla, Észak-Komárom polgármesterével.
Az Európai Unió eltökélt abban, hogy Moldova uniós csatlakozásának minden szakaszában támogatást nyújtson, és a bővítési folyamat révén egy erős és prosperáló országot üdvözöljön majd az európai családban.
A „tisztítótűz-művelet” elindítását jelentette be Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben Magyarország „orbáni maffiától” történő megszabadítása érdekében.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Négy ember meghalt, 28-an pedig megsebesültek egy dróncsapás során a Krím-félszigeten – közölte Szergej Akszjonov, a Moszkva által kinevezett kormányzó, miközben számos robbanásról és tűzről érkeztek hírek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!