Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök egymás értékeinek tiszteletére szólított
Fotó: Kiss Gábor
Kezdetét vette pénteken délután a kolozsvári unitárius templomban a vallásszabadság ünnepének szentelt, egy évig tartó rendezvénysorozat, amely szombaton Tordán, az 1568-as nevezetes országgyűlés helyszínén folytatódik.
2018. január 12., 21:432018. január 12., 21:43
2018. január 12., 21:572018. január 12., 21:57
Alan Williams kortárs nagy-britanniai zeneszerző Híd menny és föld között című vonósnégyesének ősbemutatójával, valamint Bartók Béla 44 duójából vett válogatással vette kezdetét pénteken délután a kolozsvári unitárius templomban a vallásszabadság ünnepének szentelt, egy évig tartó rendezvénysorozat, amely szombaton Tordán, az 1568-as nevezetes országgyűlés helyszínén folytatódik.
A vallásszabadság 450. jubileumának megünneplése két kortárs művész alkotásához kapcsolódik: az erdélyi unitáriusokhoz és a magyar kultúrához immár 25 éve szoros szálakkal kötődő kortárs brit zeneszerző ez alkalomra írta meg Dávid Ferenc emlékét idéző kvartettjét, amelyet a Concordia vonósnégyes adott elő, Liviu Mocan szobrászművész pedig megalkotta a vallásszabadság emlékművét, amelyet szombaton Tordán lepleznek le.
„A két alkotó segít közelebb hozni hozzánk a kifejezhetetlent, a transzcendenst, és műveivel mintegy hidat képez menny és föld között. Az emberi élet mindig vágyik a felemelkedésre, a képzőművészeti alkotás és a zenemű is felemel oda, ahol a legigazibb értékek teremnek” – fogalmazott a püspök. Nyitóbeszédében kitért arra: az unitáriusok jubileuma, a közös ünneplés alkalmat ad arra, hogy ki-ki megerősödhessen saját hitében. „A széthúzás, kizárólagosság helyett tanuljuk meg tisztelni egymást, egymás értékeit” – mondta Bálint Benczédi Ferenc. Szavait angol és román nyelven is tolmácsolta Rácz Norbert, a kolozsvári belvárosi egyházközség lelkésze a jelen lévő közméltóságoknak, egyházi vezetőknek, amerikai vendégeknek.
Alan Williams folyékony és választékos magyarsággal beszélt zeneművének keletkezéséről, ihletéről. Mint mondta, a kvartettet Körösfői Kriesch Aladár Tordán található, Dávid Ferencet ábrázoló festménye is ihlette, akárcsak Dávid Ferenc élete és az unitarizmus gondolatisága. Mint kifejtette, a zeneműben megjelenítődik a drámai narratíva, ami Dávid Ferenc személyiségét idézi: a bátorság, hogy úgy szerette az igazságot, hogy bármit, az életét is feláldozta érte. A kvartett a reformáció forradalmi nyughatatlanságát, és a 16. század teológiai vitáit is ábrázolja, a feszültséget, türelmet – hangokkal és csenddel.
A Híd menny és föld között című művet a kolozsvári Concordia vonósnégyes adta elő
Fotó: Kiss Gábor
„A zenész számára a csend az egyik legjelentősebb, ami a hangok közt van” – mondta a zeneszerző. Úgy fogalmazott, bizonytalan és nehéz időszakokban a türelem a leglényegesebb, és ez a Dávid Ferenc-i örökség és üzenet, akárcsak az, hogy fedezzük fel saját igazságainkat” – mondta a zeneszerző. Alan Williams tanulmányait az Edinburgh-i és manchesteri egyetemen, valamint a budapesti Liszt Ferenc akadémián végezte. Alkotásait világszerte ismert zenekarok játsszák, például a BBC Filharmokius Zenekara. A salfordi egyetem professzora. Híd menny és föld között című művét a kolozsvári Concordia vonósnégyes adta elő: Márkos Albert, Béres Melinda, Király Erzsébet és Ortenszky Gyula.
Fotó: Kiss Gábor
Az est a világhírű magyar zeneszerző, az unitárius vallású Bartók Béla 44 duójából készült válogatással zárult, a duók előtt elhangzott a feldolgozott népdalok eredeti változata Bárdos Réka népdalénekes előadásában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Dede Franciska, a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) kutatója tart előadást Kolozsváron arról, hogy milyen képek jelentek meg szobabelsőkről a 19-20. század fordulóján a nyomtatott lapokban.
Könyvbemutatóra hívják a közönséget március 23-án 18 órától a Kriza János Néprajzi Társaság kolozsvári székházába.
Hogyan hat a vizuális kommunikációra a mesterséges intelligencia (MI/AI)? Elveszi-e a reklámgrafikusok munkáját? Balázs Zoltán egyetemi adjunktussal, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) művészeti tanszékének vezetőjével jártuk körül a témát.
Elhunyt Halász Péter magyarországi néprajzkutató, a csángómagyarság kutatója, akinek csütörtökön nyílt meg életmű-kiállítása Csíkszeredában.
A millenniumi ünnepségek képzőművészeti jelentőségét és a nagybányai művésztelep megalakításának 130. évfordulóját mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában nyílt két kamaratárlat
Az utóbbi évek egyik legkülönlegesebb és legrejtélyesebb történelmi műtárgya, a 23 karátos aranyból készült „hősi sisak” szerepel az Artmark aukciósház március 31-i történelmi árverésének kínálatában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!