A zenemű mint híd menny és föld között – elkezdődött a vallásszabadság ünnepe Kolozsváron

A vallásszabadság 450. jubileumának megünneplése két kortárs művész alkotásához kapcsolódik: az erdélyi unitáriusokhoz és a magyar kultúrához immár 25 éve szoros szálakkal kötődő kortárs brit zeneszerző ez alkalomra írta meg Dávid Ferenc emlékét idéző kvartettjét, amelyet a Concordia vonósnégyes adott elő, Liviu Mocan szobrászművész pedig megalkotta a vallásszabadság emlékművét, amelyet szombaton Tordán lepleznek le.

„A két alkotó segít közelebb hozni hozzánk a kifejezhetetlent, a transzcendenst, és műveivel mintegy hidat képez menny és föld között. Az emberi élet mindig vágyik a felemelkedésre, a képzőművészeti alkotás és a zenemű is felemel oda, ahol a legigazibb értékek teremnek” – fogalmazott a püspök. Nyitóbeszédében kitért arra: az unitáriusok jubileuma, a közös ünneplés alkalmat ad arra, hogy ki-ki megerősödhessen saját hitében. „A széthúzás, kizárólagosság helyett tanuljuk meg tisztelni egymást, egymás értékeit” – mondta Bálint Benczédi Ferenc. Szavait angol és román nyelven is tolmácsolta Rácz Norbert, a kolozsvári belvárosi egyházközség lelkésze a jelen lévő közméltóságoknak, egyházi vezetőknek, amerikai vendégeknek.

Alan Williams folyékony és választékos magyarsággal beszélt zeneművének keletkezéséről, ihletéről. Mint mondta, a kvartettet Körösfői Kriesch Aladár Tordán található, Dávid Ferencet ábrázoló festménye is ihlette, akárcsak Dávid Ferenc élete és az unitarizmus gondolatisága. Mint kifejtette, a zeneműben megjelenítődik a drámai narratíva, ami Dávid Ferenc személyiségét idézi: a bátorság, hogy úgy szerette az igazságot, hogy bármit, az életét is feláldozta érte. A kvartett a reformáció forradalmi nyughatatlanságát, és a 16. század teológiai vitáit is ábrázolja, a feszültséget, türelmet – hangokkal és csenddel.