
Anyagi és művészeti szempontból egyaránt jót tett a nagyváradi Szigligeti és a Mária Királynő Színháznak a 2011 derekán végbement függetlenedés. A két teátrum vezetőjét annak kapcsán kérdeztük tapasztalatairól, hogy Szatmárnémetiben is megtették az első lépést a szétválás felé, a román társulat részéről heves tiltakozást váltva ki.
2014. február 04., 18:432014. február 04., 18:43
2014. február 04., 19:032014. február 04., 19:03
„Kétséget kizáróan hasznos volt a két teátrum különválása, igazából nem is tudok negatív hozadékot említeni\" – szögezte le lapunknak Czvikker Katalin, a nagyváradi Szigligeti Színház menedzser-igazgatója. Emlékeztetett arra, hogy a helyi román és magyar nyelvű társulat 2011. júniusában vált szét, azóta gyakorlatilag mindkét intézmény fejlődésnek indult.
Mint ismeretes, a Bihar megyei önkormányzat által finanszírozott magyar és román színháznak mintegy féléves huzavona után sikerült önállósulnia, a két fél között a legtöbb vitát korábban főleg az adminisztratív és a gazdasági döntések okozták. „A magyar társulat a közös kalapból soha nem kapott vissza anynyit, amennyit betett. Voltaképp emiatt is javasoltuk a szétválást\" – magyarázta Czvikker.
Az önállóságuk legnyilvánvalóbb hozadéka az, hogy másoktól független, saját stratégiát dolgozhattak ki. Az elmúlt mintegy két és fél évad során már nem voltak konfliktusaik, nem kellett engedélyt vagy jóváhagyást kérniük, ami egyfajta biztonságot is jelentett számukra. „Számadatokkal igazolható, hogy minden szinten fejlődtünk. A két társulat között egészséges konkurencia alakult ki, ami szintén a fejlődést segíti elő\" – vallja Czvikker.
Amint arról korábban már beszámoltunk, az elmúlt színházi évadot is pozitív mutatókkal zárták: nőtt a bérleteladások és a jegyértékesítés mértéke, több lett a saját bevételük, de a különböző támogatási lehetőségeket is jobban ki tudják használni, amióta a román társulattól függetlenek. „Az igazság az, hogy az anyaországi támogató szívesebben áll egy tiszta magyar színház mellé, mint egy vegyes intézmény mellé\" – magyarázta.
Noha az épületet továbbra is közösen használják, a gyakorlati munkában ez nem okoz problémát. Az intézményvezető elmondása szerint általában három hónapra előre egyeztetnek a teremhasználattal kapcsolatban, és még a szervezés ezen része is egyszerűbbé vált azzal, hogy önállósulásuk óta már tudnak hosszú távra is tervezni.
Victoria Balint, a román nyelvű Mária Királynő Színház művészeti vezetője szerint is jó döntés volt a különválás, valós és érzékelhető fejlődést tapasztalt az elmúlt mintegy két és fél évben. „A termen ugyanúgy osztozunk, mint előtte, de sokkal átláthatóbb lett a helyzet, miután önállósult az adminisztráció és a költségvetés, így már nincsenek viták közöttünk\" – magyarázta lapunknak Victoria Balint.
Tájékoztatása alapján a román társulat előadásaira is többen kíváncsiak, mint azelőtt, nőttek a bevételeik, és úgy érzi, hogy társulatuk jelentős előrelépést tett mind gazdaságilag, mind szakmailag. Utóbbihoz szerinte is hozzájárult a két színház közötti egészséges versengés, ugyanakkor megmaradt egy kellemes kollegiális viszony közöttük, amely szerinte akár koprodukciókat is eredményezhet a jövőben.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!