Fotó: Kristó Róbert
Csíkszeredában találkozott olvasóival Bodor Ádám kedden este – a Kossuth-díjas írót az elmúlt napokban több székelyföldi település is vendégül látta.
2014. április 02., 17:522014. április 02., 17:52
A csíkszeredai irodalomkedvelők nem mulasztották el a lehetőséget, így telt ház fogadta az est vendégét a Kájoni János Megyei Könyvárban. A Verhovina madarai és a Sinistra körzet szerzőjét Fekete Vince, a Székelyföld szerkesztője és Murányi Sándor Olivér író kérdezte.
Az író-olvasó találkozón többek közt az említett regényekben szereplő, a szerző által kitalált nevekről is szó esett. Bodor Ádám úgy fogalmazott, a nevek nagyon jó személyiségjellemzők, így előfordult már vele, hogy egy jó név jutott eszébe, és emiatt kezdett írni, sőt vannak olyan szereplők, akik egyik regényből a másikba vándorolnak át. „Nem illik a névvel sokat spekulálni, mert kiüresedik a személy” – vélte Bodor, aki, ahogy az est folyamán kiderült, mindenben az egyszerűség híve.
„Nálam a próza erkölcsét, esztétikáját a tömörségnek kell megadnia” – hangsúlyozta. Különben az est vendége mindenre könnyed, egyszerű válaszokat adott. Megtudtuk tőle, úgy lett író, hogy nem talált magának más polgári elfoglaltságot, melyben örömét lelte volna – meglátása szerint ha valaki nem szereti a szakmáját, az csak borzalomhoz vezethet.
Hozzátette, esetleg még meteorológus szeretett volna lenni, de mivelhogy nem volt megfelelő matematikai tudása, nem választhatta ezt a szakmát. Fiatalon, a börtönben sejtette meg (ahová kommunistaellenes röplapok terjesztése miatt zárták), hogy író lesz. És kellett jó tíz év, míg rátalált hivatására, sajátos hangjára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!