Fotó: Kristó Róbert
Csíkszeredában találkozott olvasóival Bodor Ádám kedden este – a Kossuth-díjas írót az elmúlt napokban több székelyföldi település is vendégül látta.
2014. április 02., 17:522014. április 02., 17:52
A csíkszeredai irodalomkedvelők nem mulasztották el a lehetőséget, így telt ház fogadta az est vendégét a Kájoni János Megyei Könyvárban. A Verhovina madarai és a Sinistra körzet szerzőjét Fekete Vince, a Székelyföld szerkesztője és Murányi Sándor Olivér író kérdezte.
Az író-olvasó találkozón többek közt az említett regényekben szereplő, a szerző által kitalált nevekről is szó esett. Bodor Ádám úgy fogalmazott, a nevek nagyon jó személyiségjellemzők, így előfordult már vele, hogy egy jó név jutott eszébe, és emiatt kezdett írni, sőt vannak olyan szereplők, akik egyik regényből a másikba vándorolnak át. „Nem illik a névvel sokat spekulálni, mert kiüresedik a személy” – vélte Bodor, aki, ahogy az est folyamán kiderült, mindenben az egyszerűség híve.
„Nálam a próza erkölcsét, esztétikáját a tömörségnek kell megadnia” – hangsúlyozta. Különben az est vendége mindenre könnyed, egyszerű válaszokat adott. Megtudtuk tőle, úgy lett író, hogy nem talált magának más polgári elfoglaltságot, melyben örömét lelte volna – meglátása szerint ha valaki nem szereti a szakmáját, az csak borzalomhoz vezethet.
Hozzátette, esetleg még meteorológus szeretett volna lenni, de mivelhogy nem volt megfelelő matematikai tudása, nem választhatta ezt a szakmát. Fiatalon, a börtönben sejtette meg (ahová kommunistaellenes röplapok terjesztése miatt zárták), hogy író lesz. És kellett jó tíz év, míg rátalált hivatására, sajátos hangjára.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
szóljon hozzá!