Fotó: Bede Laura
A Farkas utcai színház múltját, nehéz és dicsőséges korszakait idézi meg a kolozsvári Szabók bástyájában kedden megnyílt, Nemes nyomokon című tárlat. A Kolozsvári Magyar Napok keretében bemutatott kiállításon a fennmaradt fotók, színlapok, tervrajzok, kéziratok, emléktárgyak és visszaemlékezések révén augusztus 26-ig nyerhetnek betekintést az érdeklődők a kőszínház történtébe.
2024. augusztus 21., 14:272024. augusztus 21., 14:27
Nagy öröm számunkra, hogy itt lehet ez a kiállítás, mondhatnám, hazajött – fogalmazott a Nemes nyomokon című tárlatot létrehozó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) igazgatóhelyettese. Szabó Attila a kolozsvári Szabók bástyájában kedden tartott megnyitón emlékeztetett, hogy 2021-ben ünnepeltük a kincses városi Farkas utcai színházépület megnyitásának 200. évfordulóját,
„Tudjuk, hogy ez az egyik első magyar nyelvű állandó színház, amely jó néhány évvel megelőzi a Pesti Magyar Színház 1837-es megnyitását. De nemcsak ez a közös, hanem tulajdonképpen a kolozsvári állandó magyar nyelvű színház kezdetei egyben az általános magyar színháztörténet alapjait képezik. Tehát, ami itt, Kolozsváron elkezdődik, az a törzsgárdája, magja a majdani Pesti Magyar Színháznak” – magyarázta a budapesti intézet igazgatóhelyettese.
Szabó Attila, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese (jobbra) ismertette a tárlat anyagát
Fotó: Bede Laura
Mint kifejtette, a kőszínházon kívül a sétatéri Nyári Színkört (mai Kolozsvári Állami Magyar Színház épülete) és a Hunyadi téren létrehozott Nemzeti Színházat (a Lucian Blaga Nemzeti Színháznak és a Román Operának napjainkban otthont adó épület) is megmutatják a Huber Beáta színháztörténész, az OSZMI könyvtárának és dokumentációs tárának vezetője által összeállított kiállításon.
Fotó: Bede Laura
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar fiatalok, színházkedvelők megismerjék a magyar színjátszás kezdeti időszakát. Körner neve már kevesek számára ismerős, pedig az ő Zrínyijét nagyon sokat játszották, és ebben a kiállításban is szerepel a kolozsvári színjátszás százéves évfordulójára 1892-ben létrehozott két tabló. A kolozsvári arisztokrácia és a színháztámogató polgárok öltöztek be magyar, illetve török kosztümökbe, és álltak be ezekbe a nagyon népszerű élőképekbe” – részletezte a dési születésű színháztörténész. Hozzátette, szerencsére a Dunky fivérek ezt fotóikon megörökítették, és akit részletesebben érdekel a történet,
A páholybérlőket is megismerhetik a látogatók
Fotó: Bede Laura
A kiállításmegnyitón résztvevő Egyed Emese színháztörténész örömét fejezte ki, hogy nemcsak kőfalak, hanem emberi szellem, támogató jelenlét is van a Szabók bástyájában. A tárlat címével kapcsolatban rámutatott, hangsúlyozni kellett a játszótársaság nemes voltát, hogy megkülönböztessék magukat a vásári komédiásoktól, igricektől, tehát, hogy az erények jegyében használják a nyelvet, testet, könyveket, a közönség figyelmét.
„Ebben a nemességben valami mást is látok, és ezt ajánlom figyelmükbe: azok a páholybérlők, vagy a színház másféle támogatói, akiknek itt szerepelnek a nevei, méltóak az emlékezetünkre.
aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a színház a politikummal is kapcsolatos. Mint kifejtette, bármiről szól, csókról, verekedésről, törökökről vagy ősmagyarokról, mindig van annak a jelenben is valamilyen üzenete.
„A színházban benne van az egész történelmünk, egyen-egyenként, és az életről szól” – hangsúlyozta Egyed Emese, majd megnyitotta az augusztus 26-ig látogatható kiállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!