Fotó: Bede Laura
A Farkas utcai színház múltját, nehéz és dicsőséges korszakait idézi meg a kolozsvári Szabók bástyájában kedden megnyílt, Nemes nyomokon című tárlat. A Kolozsvári Magyar Napok keretében bemutatott kiállításon a fennmaradt fotók, színlapok, tervrajzok, kéziratok, emléktárgyak és visszaemlékezések révén augusztus 26-ig nyerhetnek betekintést az érdeklődők a kőszínház történtébe.
2024. augusztus 21., 14:272024. augusztus 21., 14:27
Nagy öröm számunkra, hogy itt lehet ez a kiállítás, mondhatnám, hazajött – fogalmazott a Nemes nyomokon című tárlatot létrehozó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) igazgatóhelyettese. Szabó Attila a kolozsvári Szabók bástyájában kedden tartott megnyitón emlékeztetett, hogy 2021-ben ünnepeltük a kincses városi Farkas utcai színházépület megnyitásának 200. évfordulóját,
„Tudjuk, hogy ez az egyik első magyar nyelvű állandó színház, amely jó néhány évvel megelőzi a Pesti Magyar Színház 1837-es megnyitását. De nemcsak ez a közös, hanem tulajdonképpen a kolozsvári állandó magyar nyelvű színház kezdetei egyben az általános magyar színháztörténet alapjait képezik. Tehát, ami itt, Kolozsváron elkezdődik, az a törzsgárdája, magja a majdani Pesti Magyar Színháznak” – magyarázta a budapesti intézet igazgatóhelyettese.
Szabó Attila, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese (jobbra) ismertette a tárlat anyagát
Fotó: Bede Laura
Mint kifejtette, a kőszínházon kívül a sétatéri Nyári Színkört (mai Kolozsvári Állami Magyar Színház épülete) és a Hunyadi téren létrehozott Nemzeti Színházat (a Lucian Blaga Nemzeti Színháznak és a Román Operának napjainkban otthont adó épület) is megmutatják a Huber Beáta színháztörténész, az OSZMI könyvtárának és dokumentációs tárának vezetője által összeállított kiállításon.
Fotó: Bede Laura
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar fiatalok, színházkedvelők megismerjék a magyar színjátszás kezdeti időszakát. Körner neve már kevesek számára ismerős, pedig az ő Zrínyijét nagyon sokat játszották, és ebben a kiállításban is szerepel a kolozsvári színjátszás százéves évfordulójára 1892-ben létrehozott két tabló. A kolozsvári arisztokrácia és a színháztámogató polgárok öltöztek be magyar, illetve török kosztümökbe, és álltak be ezekbe a nagyon népszerű élőképekbe” – részletezte a dési születésű színháztörténész. Hozzátette, szerencsére a Dunky fivérek ezt fotóikon megörökítették, és akit részletesebben érdekel a történet,
A páholybérlőket is megismerhetik a látogatók
Fotó: Bede Laura
A kiállításmegnyitón résztvevő Egyed Emese színháztörténész örömét fejezte ki, hogy nemcsak kőfalak, hanem emberi szellem, támogató jelenlét is van a Szabók bástyájában. A tárlat címével kapcsolatban rámutatott, hangsúlyozni kellett a játszótársaság nemes voltát, hogy megkülönböztessék magukat a vásári komédiásoktól, igricektől, tehát, hogy az erények jegyében használják a nyelvet, testet, könyveket, a közönség figyelmét.
„Ebben a nemességben valami mást is látok, és ezt ajánlom figyelmükbe: azok a páholybérlők, vagy a színház másféle támogatói, akiknek itt szerepelnek a nevei, méltóak az emlékezetünkre.
aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a színház a politikummal is kapcsolatos. Mint kifejtette, bármiről szól, csókról, verekedésről, törökökről vagy ősmagyarokról, mindig van annak a jelenben is valamilyen üzenete.
„A színházban benne van az egész történelmünk, egyen-egyenként, és az életről szól” – hangsúlyozta Egyed Emese, majd megnyitotta az augusztus 26-ig látogatható kiállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!