Fotó: Bede Laura
A Farkas utcai színház múltját, nehéz és dicsőséges korszakait idézi meg a kolozsvári Szabók bástyájában kedden megnyílt, Nemes nyomokon című tárlat. A Kolozsvári Magyar Napok keretében bemutatott kiállításon a fennmaradt fotók, színlapok, tervrajzok, kéziratok, emléktárgyak és visszaemlékezések révén augusztus 26-ig nyerhetnek betekintést az érdeklődők a kőszínház történtébe.
2024. augusztus 21., 14:272024. augusztus 21., 14:27
2024. augusztus 21., 14:272024. augusztus 21., 14:27
Nagy öröm számunkra, hogy itt lehet ez a kiállítás, mondhatnám, hazajött – fogalmazott a Nemes nyomokon című tárlatot létrehozó Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) igazgatóhelyettese. Szabó Attila a kolozsvári Szabók bástyájában kedden tartott megnyitón emlékeztetett, hogy 2021-ben ünnepeltük a kincses városi Farkas utcai színházépület megnyitásának 200. évfordulóját,
„Tudjuk, hogy ez az egyik első magyar nyelvű állandó színház, amely jó néhány évvel megelőzi a Pesti Magyar Színház 1837-es megnyitását. De nemcsak ez a közös, hanem tulajdonképpen a kolozsvári állandó magyar nyelvű színház kezdetei egyben az általános magyar színháztörténet alapjait képezik. Tehát, ami itt, Kolozsváron elkezdődik, az a törzsgárdája, magja a majdani Pesti Magyar Színháznak” – magyarázta a budapesti intézet igazgatóhelyettese.
Szabó Attila, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese (jobbra) ismertette a tárlat anyagát
Fotó: Bede Laura
Mint kifejtette, a kőszínházon kívül a sétatéri Nyári Színkört (mai Kolozsvári Állami Magyar Színház épülete) és a Hunyadi téren létrehozott Nemzeti Színházat (a Lucian Blaga Nemzeti Színháznak és a Román Operának napjainkban otthont adó épület) is megmutatják a Huber Beáta színháztörténész, az OSZMI könyvtárának és dokumentációs tárának vezetője által összeállított kiállításon.
Fotó: Bede Laura
„Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a magyar fiatalok, színházkedvelők megismerjék a magyar színjátszás kezdeti időszakát. Körner neve már kevesek számára ismerős, pedig az ő Zrínyijét nagyon sokat játszották, és ebben a kiállításban is szerepel a kolozsvári színjátszás százéves évfordulójára 1892-ben létrehozott két tabló. A kolozsvári arisztokrácia és a színháztámogató polgárok öltöztek be magyar, illetve török kosztümökbe, és álltak be ezekbe a nagyon népszerű élőképekbe” – részletezte a dési születésű színháztörténész. Hozzátette, szerencsére a Dunky fivérek ezt fotóikon megörökítették, és akit részletesebben érdekel a történet,
A páholybérlőket is megismerhetik a látogatók
Fotó: Bede Laura
A kiállításmegnyitón résztvevő Egyed Emese színháztörténész örömét fejezte ki, hogy nemcsak kőfalak, hanem emberi szellem, támogató jelenlét is van a Szabók bástyájában. A tárlat címével kapcsolatban rámutatott, hangsúlyozni kellett a játszótársaság nemes voltát, hogy megkülönböztessék magukat a vásári komédiásoktól, igricektől, tehát, hogy az erények jegyében használják a nyelvet, testet, könyveket, a közönség figyelmét.
„Ebben a nemességben valami mást is látok, és ezt ajánlom figyelmükbe: azok a páholybérlők, vagy a színház másféle támogatói, akiknek itt szerepelnek a nevei, méltóak az emlékezetünkre.
aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a színház a politikummal is kapcsolatos. Mint kifejtette, bármiről szól, csókról, verekedésről, törökökről vagy ősmagyarokról, mindig van annak a jelenben is valamilyen üzenete.
„A színházban benne van az egész történelmünk, egyen-egyenként, és az életről szól” – hangsúlyozta Egyed Emese, majd megnyitotta az augusztus 26-ig látogatható kiállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!