Groșan Cristina: a felnőttkor felé megyünk anélkül, hogy felnőnénk
Fotó: Cinemagia.ro
Csütörtöktől látható a romániai mozikban Groșan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmje. A román-magyar rendező alkotása egyszerre szól tévelygésről, könnyedségről, halálról és a felnőtté válás egyre kitolódó folyamatáról.
2022. január 27., 15:362022. január 27., 15:36
2022. január 28., 11:112022. január 28., 11:11
A felnőtté válás hosszas, egyszerre szomorú és vicces folyamatának képi leírása Groșan Cristina első nagyjátékfilmje, A legjobb dolgokon bőgni kell című alkotás. Az aradi származású, Kolozsváron végzett rendező a kincses városban szerda este tartott díszbemutatón mesélt a nem mindennapi alkotás keletkezéséről.
A filmbeli történet szerint a 30 éves Maja (Rainer-Micsinyei Nóra) élete kezd összeállni, amikor barátjával, Bencével (akit a marosvásárhelyi Bányai Kelemen Barna alakít) kiköltöznek a bérelt lakásból, és egy lakáskölcsönbe belemenve saját otthont vásárolnak. A költözés előtti este azonban nem várt fordulatot vesz, ugyanis a rég nem látott távoli rokonáról, Irma néniről (Lőrinc Katalin) – akinél éjszakára meghúzná magát –, kiderül, hogy meghalt. A halottkémekre várva Maja kénytelen ott maradni a holttesttel, miután az anyja (Hernádi Judit) nem hajlandó erre, de beállít gyerekkori barátnője, Sára (Huzella Júlia) is, akivel együtt próbálják feldolgozni a felnőtté válás nehézségeit.
A vetítést követően Groșan Cristina rendező és Vodál Vera gyártásvezető mesélt a film keletkezéséről, válaszolt számos nézői kérdésre. A beszélgetésen kiderült, hogy a kerettörténet valós – a rendezőnek el kellett egyszer tölteni egy éjszakát egy halott társaságában –, ahogy egyes abszurd epizódoknak is van valóságalapja.
A Maját alakító Rainer-Micsinyei Nóra, aki a forgatókönybe is besegített
Fotó: Cinemagia.ro
Ez a megfelelési kényszer vicces helyzeteket teremt, jöttek rá, melyeket sikeresen mutat be a film – az abszurd szituációkon sokszor egy emberként nevetett fel a kolozsvári közönség. Mint elhangzott, az alkotás egy „coming of age” film (felnövéstörténet), mely azt igyekszik bemutatni, hogy ez a folyamat napjainkban egyre inkább kitolódik, „a felnőttkor felé megyünk anélkül, hogy felnőnénk”.
Az elsőfilmes rendező két generáció között von párhuzamot, a kommunizmusban felnőtt szüleink nemzedékének „jobban ki volt kövezve az útja”, a jelenlegi fiatal felnőtteknek nagyobb a szabadsága, de a bizonytalanság is több az életükben. „Most felnőttnek lenni más fogalom, mint pár évtizede” – ismerte el.
A szarajevói filmfesztiválon nagy sikert aratott alkotás rövid idő alatt, kis költségvetésből készült a Nemzeti Filmintézet első filmeseknek szóló inkubátor programja keretében. Groșan Cristina rendező szerint maga a forgatókönyv is erre lett írva, így a forgatás gördülékenyen zajlott. Szerencsésnek mondta magát, hogy profi produkciós csapat segítette a munkát.
Groșan Cristina rendező a szarajevói filmfesztiválon
Fotó: Cinemagia.ro
A közönségből érkező „mit keresel románként Budapesten?” kérdésre válaszolva elmondta: vegyes családból származik, egyszerre érzi magát románnak és magyarnak – ez abból is meglátszott, hogy bár volt hivatalos tolmács, ragaszkodott hozzá, hogy mindkét nyelven ő ossza meg mondanivalóját a közönséggel.
Elmondta, aradiként sokáig félt magyarul beszélni, de tíz év budapesti lét után „már megy neki”, hiszen bár a magyar fővárosba mesterképzésre ment, utána ott maradt. A film témájára reflektálva elmondta, hogy bár az első nagyjátékfilm elkészítése nagy nyomás, annyira régóta foglalkoztatta a téma, annyira összefutott minden szál, hogy könnyű volt megvalósítani.
Jelenet a filmből
Fotó: Cinemagia.ro
Elismerte, amikor nekifogtak, még a „fogalmam sincs mit csinálok” érzés dominált, kérdéseket sem tudtak megfogalmazni, ez mára megváltozott. Úgy vélte, a film létrejötte kitartás és szerencse kérdése is volt. A furcsa címről elmondta: szintén valós történet ihlette, de az eddigi rövidfilmjeinek is „bonyolult, nem oda illő” címei vannak, hiszen az önirónia is bennük van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!