
Molnár Beáta, a könyv szerkesztője az egyetlen a szerzői csapatból, aki a rendszerváltás után született
Fotó: Facebook
Az „Elmúlt jelen: a romániai magyarok története a kommunizmustól a rendszerváltásig” című könyv bemutatója zárta a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet. Molnár Beáta, a könyv szerkesztője az összeállítás folyamatáról, az Elmúlt Jelen nevű projekt keretében megvalósult kiállításról és a jövőbeli tervekről Novák Csaba Zoltán történésszel beszélgetett.
2021. június 06., 19:422021. június 06., 19:42
2021. június 07., 09:022021. június 07., 09:02
Egy könyvnek, amely egy múltbeli kor feldolgozására törekszik azzal a szándékkal, hogy azt a kulturális emlékezet részévé tegye, pontos érzékkel kell meghúznia a határt tudományosság és közérhetőség közt. A korrajz esetében elengedhetetlen a tudományos igény, ugyanakkor nem mellékes a népszerűsítés szempontja sem, amely által szélesebb körökhöz eljuthat a mű.
Mint megtudtuk, a téma kötetbe sűrítését három főbb munkaszakasz előzte meg. A kötetet szerkesztő Molnár Beáta, aki jelenleg a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen hungarológiából doktorál, ismertette, hogy a kutatómunka a rendszerváltás évfordulója kapcsán kezdődött, amikor már tudták, hogy a projekt befejeztével egy kötetnek kell megszületnie. Annak megfelelően, hogy a könyv több, a témában jártas szakember közreműködésével készült, a munkafolyamat első fázisát a közös gondolkodás és a tartalmi keretek meghatározása indította el. Ezt követően a talált emlékek tárgyaiból kiállítást szerveztek, amelyet több helyszínen be is mutattak már. A folyamat harmadik és eddig egyben utolsónak számító szakaszát maga a kötet összeállítása jelentette – amelyben az elmúlt másfél év munkája sűrűsödik – bár Molnár Beáta szerint ezt még lehetne folytatni.
A kötethez hozzájárulók listája hosszú, melyet az olvasó a könyv végén megtalál, de Fodor János történész nagyban hozzájárult a kötet kronológiájához, Bartha Katalin-Ágnes, Bolos Jáni Melinda az audiovizuális elemek gyűjtéséhez, illetve a tartalomgyártáshoz, valamint Kiss Tamás szociológus, Szabó Árpád-Töhötöm antropológus és Könczei Csilla etnológus – csak hogy a teljesség igénye nélkül néhányat említsünk közülük.
Egy hasonló korrajz összeállítása esetén kiemelt jelentőséggel bír a kronológia összeállítása, amelyet főként a fennebb már említett Fodor János történész végzett. Molnár Beáta megosztotta, hogy ez esetben már egy meglévő kronológia mentén dolgoztak, a könyvben ugyanis dátumhoz kötött eseményeket mutatnak be.
Ennek következtében a kötet természetesen úgy szubjektíven, mint történetileg is kiegészíthető, de mint mondta, a hangsúlyt nem annyira az aprólékosan kidolgozott részletekre, mint inkább a jelenség bemutatására helyezték. Hozzátéve, hogy az interpretáció annak függvényében változik, minél távolabb kerülünk az adott kortól – ez esetben pedig alig harminc évre vagyunk a felidézett múlttól.
A tárgyi és a kommunikációs emlékezetből építkező könyvről Novák Csaba Zoltán történész kérdezett
Fotó: Facebook
Egyrészt a tárgyakhoz, mint térben megjelenő és megközelíthető emlékekhez fordultak – amelyekhez a könyvben felszólalok is könnyen viszonyulhattak –, valamint a tartalmi, vagy kommunikatív, „oral-history” (elbeszélt történelem – szerk. megj.) által átörökített emlékekhez. Próbálták a mindenki számára ismerős témákat összegyűjteni az adott korból, így haladva az egyedi történetekről az általános felé. A nem kevesebb, mint húsz témát felölelő műben egyébként fele-fele arányban oszlanak az általános és specifikus megközelítések. Tisztában vannak azzal, hogy a tartalmat illetően a könyv kiegészíthető lenne, az érzékenyebb témákat azonban szándékosan kezelték egyfajta távolságtartással, ellenkező esetben a könyv nem születhetett volna meg.
Molnár Beáta azt is megosztotta, hogy a könyv összeállítása során alkalma volt Ciprian N. Isac grafikussal is együtt dolgozni, aki szintén otthonosan érezte magát az egyes témákban, mindenhez tudott viszonyulni, és bár a kötet első sorban a romániai magyarok történetét igyekezett felgöngyölíteni az adott korban, a szerkesztők megtapasztalhatták, hogy a kommunizmus lecsapódása nem csupán egy etnikum-specifikus jelenség, hanem univerzális, minden romániait hasonlóan érintő téma.
melyek közül egyesek családi albumokból származnak, másokat sajtó- és propagandaanyagokból szereztek meg, de találunk köztük plakátokat és dokumentumokat is, amelyeket önmagukban nem mindig lehet értelmezni, így a szerzők szükségszerűen „oral-history” tartalmakat is csatoltak hozzájuk.
A kötet megjelenése előtt szervezett kiállítás kapcsán elmondta, hogy kezdettől fogva törekedtek az önálló működtetésben, hogy aztán az bárhol felállítható legyen, fényviszonyoktól és az épület adottságaitól függetlenül. Ennek köszönhetően megjárták már vele Kolozsvárt, Szatmárnémetit, Nagyváradot és Marosvásárhelyt, ahol iskolás diákok is megtekinthették. A tárlat utaztatását tervezik folytatni, a következő állomás pedig a sepsiszentgyörgyi Magma Kortárs Művészeti Kiállítótérben lesz elérhető.
A folyamat során többször szegezték neki a kérdést, hogy hogyan foglalkozhat személyes tapasztalat nélkül hasonló témával. Tapasztalata viszont azt mutatja, hogy ez a fajta kívülállóság tette lehetővé számára azon megközelítések érvényesítését, amelyek által a mű közelebb kerülhet a mai generációkhoz is. Hozzátette: „fontos volt ugyanakkor a többszólamúság fenntartó ereje is. Azt gondolom, valami ilyesmit jelent az igazi együttműködés” – zárta a beszélgetést.
A magyar–kanadai származású David Szalay kapta idén a legrangosabb brit irodalmi elismerésnek számító Booker-díjat Flesh című új regényéért.
Kétszáz éves jubileumát ünnepli idén a Magyar Tudományos Akadémia, amelyhez kapcsolódva november 20–22. között Kolozsváron rendezik meg a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című eseménysorozatot.
Érkezik az erdélyi mozikba az Egykutya című magyar film, az Oscar-díjas Deák Kristóf legújabb alkotása.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki a 2025-ös évben a díjazottjuk. Idén székelyföldi társulat fiatal színművésznője kapja az 1000 euróval járó elismerést.
A laikus nézők számára is befogadhatók és élvezetesek azok a felvételek, amelyek az Erdélyi Magyar Népzenészek Egyesülete kezdeményezésére különböző tájegységek népzenéjét ismertetik. Az új HangŐRZŐ-kisfilmekről Molnár Szabolcs prímással beszéltünk.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
szóljon hozzá!