A franciaországi Hakanaï tánccsapat is a szentgyörgyi fesztivál vendége volt
Fotó: Vargyasi Levente
Kilépett a „csecsemőkorból” az ötödízben szervezett PulzArt kortárs összművészeti fesztivál, amelynek védjegye a különlegesség. A rendezvény idén a fiatal generációt és a román közönséget is megszólította – összegzett a Krónikának a vasárnap zárult, négynapos sepsiszentgyörgyi programsorozat koordinátora, Barta Mónika.
2017. szeptember 04., 13:092017. szeptember 04., 13:09
„Úgy tűnik, idén először sikerült megfordítani a generációs arányt, vagyis főként fiatalok érdeklődtek az 5. PulzArt összművészeti fesztivál programjai iránt. Kiemelt célunk volt, hogy a Z nemzedéket szólítsuk meg a fesztivállal és ez sikerült is” – összegezte a vasárnap zárult, négynapos sepsiszentgyörgyi rendezvényrozatot Barta Mónika koordinátor.
Kifejtette, a színháztermekben, koncerteken, kiállításokon (az ifjúságot közönséget célzó SMS tárlaton is), a fellépő előadóművészek produkcióin
így a szentgyörgyi önkormányzat által szervezett rendezvények közül ilyen vonatkozásban is kiemelkedik a PulzArt.
„Idén a korábbiaknál is erősebb volt a nemzetközi jelenlét a fesztiválon, bár az elmúlt években is fokozatosan tágítottuk a fellépők körét. Többek közt két japán kortárs zenei producer, angliai, lengyelországi, németországi, franciaországi előadók léptek fel, de színesítette a palettát a nagy-britanniai Lulu James, a pop, az electro és a soul határán egyensúlyozó, Tanzániában született énekesnő produkciója is.
A magyarországi Bélaműhely zenekar tagjai például ipari hulladékokból, kimustrált használati tárgyakból, hordókból, csövekből, bicikli- és számítógép-alkatrészekből, serpenyőkből és papírdobozokból készítenek hangkeltő eszközöket, ezt mutatták be a fesztiválon” – ecsetelte Barta Mónika.
Úgy fogalmazott,
ezt már tavaly elkezdték, és idén még inkább összpontosítottak rá. A meghívottak közül többen annyira különlegesnek számítanak a kortárs művészeti palettán, hogy messze kellene utazni, hogy az érdeklődők megtekinthessék produkcióikat, így Bukarestből, Brassóból is érkezett közönség a programokra.
Ilyen például a franciaországi Hakanaï csapat, amelynek tagjai először léptek fel Romániában: a hakanaï egy haikutánc-performansz, amely egy élőben vetített, mozgó képekből összeálló kockában játszódik. Barta Mónika kifejtette, már a korábbi években is érkeztek érdeklődők Csíkszeredából, Kolozsvárról, Temesvárról, Nagyváradról, idén a román közönség jelenléte is hangsúlyos volt.
A PulzArt koordinátora úgy fogalmazott, Erdélyben az utóbbi időben óriási lett a fesztiválkínálat, így a fellépők, programok tekintetében egyfajta ismétlődés figyelhető meg a rendezvényeken, a szentgyörgyi összművészeti fesztivál pedig kimondottan arra törekedett, hogy ne legyen jellemző rá az ismétlődés, vagyis olyan előadókat hívtak meg, akik más fesztiválokon aligha fordulnak meg.
hiszen több olyan fellépő jelent meg idén, aki visszajáró vendégnek számít, de persze újakat is hívtunk. Mindenképpen műfajilag is erős programvonalat terveztünk, és úgy érezzük, a közönség bízik a fesztiválban, igényli a különlegességet. Most, hogy ötödször szerveztük, mondhatjuk, a fesztivál kilépett a „csecsemőkorból”: megáll a saját lábán, ugyanakkor természetesen kell még a jövőben izmosodnia” – összegzett a koordinátor.
A spidron, azaz egy komplex, egyenlő oldalú, vagy egyenlő szögű háromszögekből alkotott, S betűt formázó geometriai forma kitalálója, Erdély Dániel tartott előadást az elmúlt 35 év spidronokkal kapcsolatos kutatásairól, kísérleteiről.
A brassói születésű Bordos László Zsolt – akinek fényművészetét tavaly a Kolozsvári Magyar Napok közönsége is megcsodálhatta a Szent Mihály-templom falain, s akit a 3D-s animáció és a panoramikus vetítés tette világhírűvé – a spidronok mentén kibontakozó látványvilágra koncentrált a PulzArton. A falon elhelyezett mandalaszerű tárgy szintén spidronokból épül, ez képezte a vetítés központját. Az élményt a térhatás adta meg, amelyet klasszikus, kék-piros 3D-s szemüveg kölcsönzött.
a magyarországi Peer Krisztián 15 évnyi „néma csend” után ismét verseskötettel jelentkezett, a költővel Fekete Vince beszélgetett a Tein Teaházban az újrakezdésről, hitelességről, alkotói önreflexióról, gyászról – szerelme tragikus hirtelenségű halála után.
Láthatóak voltak többek közt Hajdú Tamás nagybányai fotóművész képei is a fesztiválon. A fotóművészt a blogján keresheti fel az, aki kíváncsi arra, milyen abszurd csodák között élünk, hiszen az egyébként állatorvosként dolgozó fotós rendszeresen osztja meg követőivel fényképeit.
A pulzArton látható Áthallások című tárlatát dr. Bodó Julianna, az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának egyetemi tanára nyitotta meg a Köntés galériában. Bodó Julianna is a virtuális térben ismerte meg Hajdút, és ismerte fel, hogy ezek a képek éppen a kulturális antropológus habitusának megfelelő anyagok. Ahogyan Bodó Julianna fogalmazott, a fényképeken felismerhető a világ, amelyben élünk, a fotós mégis olyan jelentőségteljesen mutatja meg, hogy észre sem vennénk az ő szeme nélkül – olvasható a fesztivál honlapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!