A hatvanas-hetvenes évek Kolozs megyei képzőművészetéből nyújt ízelítőt a kolozsvári Quadro Galéria új tárlata.
2016. augusztus 18., 12:542016. augusztus 18., 12:54
„Fontosnak tartottuk a kiállítás megrendezését, mert nagyon érdekes időszakban, a romániai kulturális nyitás időszakában születtek az alkotások Egyfajta liberalizáció zajlott, így a hazai képzőművészetnek ekkor nagyobb esélye volt csatlakozni a nemzetközi művészeti mozgalmakhoz, mint korábban” – fejtette ki Székely Sebestyén György művészettörténész az általa vezetett Quadro Galériában megtekinthető, Cluj70 című tárlat megnyitója előtt a Krónikának.
A tárlat az 1968–1972 közötti időszak Kolozs megyei tárlataiból nyújt ízelítőt. A galéria igazgatója ugyanakkor kérdésünkre elmondta: véletlen egybeesés, hogy épp a Kolozsvári Magyar Napokkal egy időben nyílt meg a tárlat, de természetesen örömmel csatlakoztak a programsorozathoz saját rendezvényükkel. Mint részletezte, a Quadro Galéria érdeklődési, kutatási területe egyre inkább a második világháború utáni időszak művészete irányába tolódott el.
Hozzáfűzte: az is fontos volt számukra, hogy ennek az ötéves időszaknak a képzőművészeti anyagát „összesűrítsék”. „Lehet, hogy ez a tárlat nem annyira élvezhető, mert túlságosan is sűrű, a korabeli kiállítások nem így néztek ki. Nem egy ilyen kiállítást akartunk rekonstruálni, hanem azt szerettük volna, hogy a tárlat anyaga éreztesse a kor művészetének sajátosságait, hangulatát” – magyarázta.
Az 1968–72 közötti időszakban egyébként a Kolozsvári Képzőművészeti Szövetség (UAP) szervezte meg a Kolozs megyei tárlatokat, ezeknek a katalógusai pedig a mai napig fellelhetők.
Portik Blénessy Ágota, Székely Sebestyén György és Vécsei Hunor művészettörténészek, a kiállítás összeállítói ezek alapján utánajártak, hogy azokból a munkákból amelyeket akkor állítottak ki, mennyi maradt fenn, és mit lehet közülük ma is kiállítani. Az alkotások egy része a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből származik, akkoriban ugyanis az állam vásárolt kortárs képzőművészeti alkotásokat. A munkák egy része a még élő képzőművészek tulajdonában van, a többit az örökösöktől, illetve magángyűjteményektől kölcsönözték – tudtuk meg a szervezőktől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!