
A hatvanas-hetvenes évek Kolozs megyei képzőművészetéből nyújt ízelítőt a kolozsvári Quadro Galéria új tárlata.
2016. augusztus 18., 12:542016. augusztus 18., 12:54
„Fontosnak tartottuk a kiállítás megrendezését, mert nagyon érdekes időszakban, a romániai kulturális nyitás időszakában születtek az alkotások Egyfajta liberalizáció zajlott, így a hazai képzőművészetnek ekkor nagyobb esélye volt csatlakozni a nemzetközi művészeti mozgalmakhoz, mint korábban” – fejtette ki Székely Sebestyén György művészettörténész az általa vezetett Quadro Galériában megtekinthető, Cluj70 című tárlat megnyitója előtt a Krónikának.
A tárlat az 1968–1972 közötti időszak Kolozs megyei tárlataiból nyújt ízelítőt. A galéria igazgatója ugyanakkor kérdésünkre elmondta: véletlen egybeesés, hogy épp a Kolozsvári Magyar Napokkal egy időben nyílt meg a tárlat, de természetesen örömmel csatlakoztak a programsorozathoz saját rendezvényükkel. Mint részletezte, a Quadro Galéria érdeklődési, kutatási területe egyre inkább a második világháború utáni időszak művészete irányába tolódott el.
Hozzáfűzte: az is fontos volt számukra, hogy ennek az ötéves időszaknak a képzőművészeti anyagát „összesűrítsék”. „Lehet, hogy ez a tárlat nem annyira élvezhető, mert túlságosan is sűrű, a korabeli kiállítások nem így néztek ki. Nem egy ilyen kiállítást akartunk rekonstruálni, hanem azt szerettük volna, hogy a tárlat anyaga éreztesse a kor művészetének sajátosságait, hangulatát” – magyarázta.
Az 1968–72 közötti időszakban egyébként a Kolozsvári Képzőművészeti Szövetség (UAP) szervezte meg a Kolozs megyei tárlatokat, ezeknek a katalógusai pedig a mai napig fellelhetők.
Portik Blénessy Ágota, Székely Sebestyén György és Vécsei Hunor művészettörténészek, a kiállítás összeállítói ezek alapján utánajártak, hogy azokból a munkákból amelyeket akkor állítottak ki, mennyi maradt fenn, és mit lehet közülük ma is kiállítani. Az alkotások egy része a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből származik, akkoriban ugyanis az állam vásárolt kortárs képzőművészeti alkotásokat. A munkák egy része a még élő képzőművészek tulajdonában van, a többit az örökösöktől, illetve magángyűjteményektől kölcsönözték – tudtuk meg a szervezőktől.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!