A hatvanas-hetvenes évek Kolozs megyei képzőművészetéből nyújt ízelítőt a kolozsvári Quadro Galéria új tárlata.
2016. augusztus 18., 12:542016. augusztus 18., 12:54
„Fontosnak tartottuk a kiállítás megrendezését, mert nagyon érdekes időszakban, a romániai kulturális nyitás időszakában születtek az alkotások Egyfajta liberalizáció zajlott, így a hazai képzőművészetnek ekkor nagyobb esélye volt csatlakozni a nemzetközi művészeti mozgalmakhoz, mint korábban” – fejtette ki Székely Sebestyén György művészettörténész az általa vezetett Quadro Galériában megtekinthető, Cluj70 című tárlat megnyitója előtt a Krónikának.
A tárlat az 1968–1972 közötti időszak Kolozs megyei tárlataiból nyújt ízelítőt. A galéria igazgatója ugyanakkor kérdésünkre elmondta: véletlen egybeesés, hogy épp a Kolozsvári Magyar Napokkal egy időben nyílt meg a tárlat, de természetesen örömmel csatlakoztak a programsorozathoz saját rendezvényükkel. Mint részletezte, a Quadro Galéria érdeklődési, kutatási területe egyre inkább a második világháború utáni időszak művészete irányába tolódott el.
Hozzáfűzte: az is fontos volt számukra, hogy ennek az ötéves időszaknak a képzőművészeti anyagát „összesűrítsék”. „Lehet, hogy ez a tárlat nem annyira élvezhető, mert túlságosan is sűrű, a korabeli kiállítások nem így néztek ki. Nem egy ilyen kiállítást akartunk rekonstruálni, hanem azt szerettük volna, hogy a tárlat anyaga éreztesse a kor művészetének sajátosságait, hangulatát” – magyarázta.
Az 1968–72 közötti időszakban egyébként a Kolozsvári Képzőművészeti Szövetség (UAP) szervezte meg a Kolozs megyei tárlatokat, ezeknek a katalógusai pedig a mai napig fellelhetők.
Portik Blénessy Ágota, Székely Sebestyén György és Vécsei Hunor művészettörténészek, a kiállítás összeállítói ezek alapján utánajártak, hogy azokból a munkákból amelyeket akkor állítottak ki, mennyi maradt fenn, és mit lehet közülük ma is kiállítani. Az alkotások egy része a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből származik, akkoriban ugyanis az állam vásárolt kortárs képzőművészeti alkotásokat. A munkák egy része a még élő képzőművészek tulajdonában van, a többit az örökösöktől, illetve magángyűjteményektől kölcsönözték – tudtuk meg a szervezőktől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Janovics Jenő, a kolozsvári és európai filmművészet úttörője emlékére új díjat ad át idéntől a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) – közölték szerdán a szemle szervezői.
Emlékévet hirdettek Kallós Zoltán szellemi örökségének bemutatására. A programsorozat célja, hogy a nagyközönség átfogó képet kapjon munkásságáról, és ismét reflektorfénybe kerüljön a magyar népzene, valamint a táncházmozgalom hagyománya.
Demeter András kulturális miniszter kedden bejelentette: visszavonják azt a minisztériumi kezdeményezést, amely a közszolgálati színházakban és koncertintézményekben napi munkaidő-jelentések bevezetését írta volna elő.
Két évtized elteltével újra színházi fesztivált szerveznek Marosvásárhelyen – jelentette be kedden Facebook-oldalán a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Nyílt levelet tett közzé hétfőn az UNITER (Román Színházi Szövetség) szenátusa: a több rendező, színész, színházi alkotó által aláírt nyilatkozatban tiltakoznak a bürokrácia ellen.
Szuggesztív erejű előadás készült Sardar Tagirovsky rendezésében Szatmárnémetiben, a Harag György Társulatnál: Mihail Bulgakov halhatatlan, A Mester és Margarita című művén alapuló, jól sikerült produkciót láthat a közönség.
Életének 93. évében, csütörtökön éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.
Marosvásárhelyen és Kolozsváron is bemutatják hamarosan a Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett ének- és mesemondó, Berecz András pályáját, szerteágazó életművét a teljesség igénye nélkül ismertető portréfilmet.
Fennállásának 76. évfordulóját ünnepli a Puck Bábszínház február 5-én, csütörtökön. A születésnap alkalmából ünnepi előadás-sorozattal készül a bábszínház román és magyar tagozata.
A Kölcsey-díj 2003 óta íródó történetében ő az első magyarországi születésű, nem Aradon élő személy, aki megkapta a kitüntetést, amelyet a magyar kultúra és a magyar identitás megőrzése, ápolása terén kifejtetett munka elismeréseként osztanak ki.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!