Egyelőre sok helyen hiányzik a színháztermekből a közönség, a művészek várják az „igazi”, nézők előtt tartott előadásokat
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház
Az új évben értékelni kellene az együtt töltött időt: ne fecséreljük azt látszattevékenységre kulturális berkekben sem. A tavalyi év tapasztalataiból a jó gyakorlatokat meg kell őrizni, a rosszakat elfeledni – többek közt ezeket a válaszokat kapta a Krónika az erdélyi kulturális élet különböző területein tevékenykedőktől. Kulturálisközpont-vezetőt, költőket, lapszerkesztőket, írószervezet-vezetőt, színészt, rendezőt kérdeztünk arról: mit várnak a tavalyi, felemás esztendő után a 2021-es évtől.
2021. január 08., 08:562021. január 08., 08:56
2021. január 08., 09:002021. január 08., 09:00
Felemás esztendő volt a tavalyi a kultúra szempontjából: a színházak, mozik, más intézmények is megsínylették, hogy a közönséggel való kapcsolattartás nagyrészt online térbe szorult. Arról, hogy mit várnak a 2021-es évtől, a kultúra területén tevékenykedőket: kulturálisközpont-vezetőt, költőket, lapszerkesztőket, írószervezet-vezetőt, színészt, rendezőt kérdeztünk.
Az elmúlt esztendő ismételten rádöbbentett arra, hogy semmiféle kifinomult digitális technológia nem helyettesíti a puszta jelenlét mérhetetlen sokrétűségét, gazdagságát; nem ugyanaz virtuálisan bebarangolni egy múzeumot, meghallgatni egy koncertet, egy színházi előadást, vagy a „kézzelfogható” valóságban jelen lenni ugyanott – fogalmazott kérdésünkre Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze. Rámutatott,
És nem hiszem, hogy ez változna, vagy hogy változnia kellene, feltéve, ha engedik annak maradnia, ami” – fogalmazott a színművész.
Kérdésünkre, hogy mit vár ettől az évtől, Bogdán Zsolt azt felelte: azt az örömet, amit a mások jelenléte okoz; értő, érző, jelenvaló közönséget.
Bogdán Zsolt
Fotó: Gábos Albin
Tapasztó Ernő színész, rendező, az Aradi Kamaraszínház vezetője bevallása szerint kihívásnak tekinti az olyan fura kényszerhelyzeteket, amint amilyen a tavalyi év volt.
Idén pedig megmutatjuk azt, amit tavaly nem tudtunk, előadásokat tervezünk: lesz Karnyóné, lesz De mi lett a nővel?, Játék a kastélyban, Shakespeare, Vitéz László, 100 év zene, Tolsztoj, sok turné, egyebek” – sorolta a terveket.
Mint fogalmazott, azt várja leginkább, hogy a kulturális szféra finanszírozását átalakítsák, ami valószínűleg nem fog megtörténni. „Optimista csak abban vagyok, amit mi színházként meg tudunk tenni, el tudunk játszani. Hiába ágál az ember, hogy a kultúra lenézett, hogy az oktatás egyes helyeken a harmadik világbeli színvonal alatt van, ha egyszer nem vagyok politikus alkat, nem tudok semmit és semmin változtatni” – fogalmazott Tapasztó Ernő. Mint sorolta:
„Amíg meg nem oldódnak ezek a dolgok, ahogy mondani szoktuk, mi „toljuk ezerrel”: szervezzük a turnékat, Aradon az előadásokat, fesztiválokat, építjük a nemzetközi kapcsolatokat, és közben folyamatosan próbálunk” – mondta a társulat vezetője.
Tapasztó Ernő
Fotó: színház.hu Németh Mónika
A járvány miatt a mozilátogatás, moziélmény is kimarad az emberek életéből. Jakab-Benke Nándor, a Filmtett filmes szakportál főszerkesztője szerint a színházak megnyitása mellett legfontosabb a mozik újranyitása lenne. „Mozik nélkül nemcsak a hollywoodi blockbusterekről (kasszasikerekről) maradtunk le, de a fesztiválok sem tudnak rendesen működni, tavaly ugyebár a Cannes-i Film-
fesztivál is elmaradt, az idén a berlinit fogják szokatlan módon két részletben megrendezni.
– mutatott rá Jakab-Benke Nándor. Kifejtette, így egyre erősebben érvényesül a Netflix-féle „sorozat-sorozatgyártás” elve, csak azért, hogy ne álljon le a filmipar. „Pedig 2021 akár a független/európai/művészfilm nagy éve is lehet, mert a rizikókerülő nagy forgalmazókkal ellentétben a kicsiknek úgy is jó, ha a néző kis teremben, „kevesedmagával”, maszkban, popcorn nélkül fogyasztja a mozgóképet” – mutatott rá a főszerkesztő.
Jakab-Benke Nándor
A 2021-es esztendő az átértékelés és az újrakezdés éve lesz, számukra egy új név bevezetését is jelenti, hiszen 2020. szeptember 1. óta a Balassi Intézet itteni fiókja nevet változtatott: Magyar Kulturális Intézet Sepsiszentgyörgy lett – értékelt Szebeni Zsuzsanna, aki újabb ciklust kezd intézetvezetőként. „Mindez számos kihívással és új lehetőséggel jár. Köszönöm a bizalmat, amellyel az elmúlt négy évünket szűkebb és tágabb környezetünk övezte, a bizalom akkor is töretlen maradt, amikor tevékenységünk egy része online térbe szorult” – fogalmazott. Mint kifejtette,
„A jó gyakorlatokat meg kell őrizni, a rosszakat elfeledni. Ilyen jó gyakorlat volt a videók készítése, különösen, ha román fordítást is tudunk biztosítani – ezek, bár rengeteg többletforrást és munkát igényeltek, létfontosságúak voltak bizonyos közönségréteg eléréséhez, és azok számára is figyelemfelkeltő, akik később szeretnék visszanézni az online eseményeket” – fejtette ki Szebeni Zsuzsanna.
Arról, hogy a következőkben mit tervez a kulturális intézet élén, Szebeni azt mondta, nyitást szeretne, a korábbi jó gyakorlatok megőrzését, tapasztalatcserét, emberi-szakmai találkozásokat, a tanulságok levonását.
– mondta az intézményvezető. Hozzátette, remélik, az év második felében már nemcsak szabadtéri eseményeket tarthatnak. „Megtanultuk értékelni a kisszámú, de interaktív érdeklődő nézőközönséget, akiknek figyelme folyamatosan jelzi, hogy milyen irányban érdemes elindulni a rendezvények tekintetében. Szeretnénk folytatni a helyi szervezetekkel, a várossal, a megyével való együttműködést, de bevonjuk tevékenységünkbe a csíkszeredai és kolozsvári főkonzulátust is” – sorolta a vezető. Arra is kitért, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézettel sikeres programsorozatokat zártak, szórványvidéki programjaik is folytatódnak.
Szebeni Zsuzsa
Az év elején két nagy színházi évfordulót ünnepelnek, hiszen Bihari József (1901–1981) kétszeres Kossuth-díjas színész és Kiss Manyi színművésznő (1911–1971) is Háromszék szülötte, ezenkívül az intézet évfordulónaptárt indít Cool-Túra címmel. „Folytatódnak programjaink a nemzeti összetartozás jegyében, a magyar kultúra napján Szilágyi Enikő Trianon-estje újra látható lesz, bemutatjuk Kovács Attila Zoltánnak Trianon – a békeszerződés című kötetét, egyelőre online formában. Az év egyik legjelentősebb eseménye a Nagybányai Festőiskola évfordulója, melynek keretében számos jeles intézménnyel együttműködve a női alkotókra fókuszálunk” – hívta fel a figyelmet Szebeni Zsuzsanna.
Bízik benne, hogy az elmúlt évre tervezett eseményeik egy részét meg tudják tartani hagyományos módon, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) tavaszra halasztott éves táborát, a felolvasó körutakat, ugyanakkor az online térben való hangsúlyosabb jelenlétre is törekszenek – mondta el megkeresésünkre Karácsonyi Zsolt, a szervezet elnöke.
– mondta Karácsonyi Zsolt. Kifejtette, a klasszikusoktól a kortárs írók felé haladva, a tantervet is szem előtt tartva mutatnak be szerzőket Arany Jánostól Áprily Lajosig, Balassitól Ottlikig, Madáchtól Király Lászlóig. Az első adásban, vasárnap délután Markó Béla és Tompa Gábor beszélget az Ómagyar Mária-siralomról, Kőmíves Kelemenné balladájáról, Balassi és Csokonai egy-egy verséről. „Reméljük, hogy tavasszal már közvetlenül is, nem csak közvetítések révén találkozhatunk az olvasókkal” – mondta az írószervezet elnöke.
Karácsonyi Zsolt
„Ha sikerül 2021-ben ismét távolságtartást mellőző életet élni, azt várom, hogy értékelni tudjuk majd az együtt, egy helyen töltött időt, és ne fecséreljük látszattevékenységre azt kulturális berkekben sem. Hátha a mögöttünk hagyott nehéz esztendő megtanított bennünket arra, hogy ne nézzük se ostobának, se levegőnek egymást” – mondta el kérdésünkre László Noémi költő, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője.
Mint fogalmazott, a minőségi párbeszédet, oktatást, szórakoztatást várja el ettől az esztendőtől – látszatutazás, látszatnyaralás és látszatkonferenciák, látszat színházi előadások és látszat irodalmi estek, „habok és rojtok” nélkül. „Jól jönne mindenkinek egy kis lényegfelismerési életgyakorlat 2021-ben” – mondta László Noémi.
László Noémi
Fotó: Gál Attila
Balázs Imre József költő, irodalomtörténész kérdésünkre kifejtette, 2020 számos olyan eseményt, utazást, tervet hiúsított meg, amelyek fontosak lettek volna a kultúra szempontjából.
– fejtette ki. Mint mondta, az eredményeknek valószínűleg csak egy kisebb része válik elérhetővé 2021-ben ő hosszú távú hatást vár és feltételez.
Balázs Imre József
Fotó: Facebook/Balázs Imre József
„Konkrétan az én esetemben két könyvem megjelenését is lefékezte a járvány, előreláthatólag mindkettő 2021-ben lesz csak kézbe vehető: egyik a Madárábécé című verseskönyvem, másik A szürrealizmus története a magyar irodalmi mezőben című monografikus munkám” – mondta Balázs Imre József.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!