
Fotó: Biró István
A miskolci Herman Ottó Múzeum és a kolozsvári Szépművészeti Múzeum két évtizedes együttműködésének újabb állomásaként a Miskolci Grafikai Triennále utóbbi három kiadásának anyagából nyílt válogatott kiállítás a kincses városban. A tárlat május 10-éig lesz látogatható a Bánffy-palotában.
2015. április 23., 19:362015. április 23., 19:36
A Miskolci Grafikai Triennále utóbbi néhány kiadásának anyagaiból tekinthet meg egy válogatást a kincses városi közönség a kolozsvári Szépművészeti Múzeumban a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria szervezésében megnyílt kiállításon. Ioan Horvath Bugnariu grafikusművész a tárlat szerda esti megnyitóján úgy fogalmazott: a grafika művészetét nem lehet határok közé szorítani, mert saját útjait járja.
A kolozsvári Szépműveszti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában megtartott eseményen Mile Lajos kolozsvári főkonzul köszöntötte a résztvevőket. Elmondta: személyes kötődése is van a kiállításhoz, hiszen korábban a Herman Ottó Múzeum munkatársa volt, amely már húsz éve működik együtt romániai kulturális intézményekkel. „A művészet, a grafika nyelve egyetemes, egymás jobban megismerése pedig mindnyájunk hasznára válik” – fejtette ki a diplomata.
Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria igazgatója arról értekezett, hogy a tárlat célja fenntartani az érdeklődést a miskolci triennále iránt, de szeretnék a két intézmény közötti húszéves kapcsolatot is ápolni. Mint részletezte: a legutolsó, 26. triennálén 130 alkotást állítottak ki a beérkezett 300 munkából. A kolozsvári tárlat anyagát az elmúlt három Miskolci Grafikai Triennále anyagából válogatták össze, azaz a 2008-as, 2011-es és 2014-es grafikai termésből nyújtanak ízelítőt.
Az alkotások tehát az utóbbi hét év magyar grafikáját hivatottak képviselni a teljesség igénye nélkül, ugyanakkor a tárlaton szerepelnek azon fiatal művészek alkotásai is, akik többször jártak Ioan Horvath Bugnariu vezetésével a miskolci alkotóházban, és részt vettek a miskolci triennálékon is. Ioan Horvath Bugnariu is egy személyes vallomással kezdte a beszédét.
Elmondása szerint édesapja egyszer félrehívta és figyelmeztette: ezzel a névvel a román barátai között magyar, a magyar barátai között meg román lesz, de ez segíteni fogja abban, hogy közel kerüljön a kiegyensúlyozott, toleráns emberekhez, akiknek nem a származás számít.
A grafikusművész felidézte, 1993-ban látogatott először Miskolcra, amikor az együttműködés elkezdődött a kolozsvári és az ottani képzőművészek között. Az elmúlt húsz év alatt a kolozsvári diákok többször vettek részt a miskolci biennálékon és triennálékon, és háromszor nyílt romániai grafikai kiállítás Miskolcon. A kolozsvári tárlat május 10-éig lesz látogatható a Bánffy-palotában.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!