Jávor Pál Karády Katalinnal az 1941-es, Egy tál lencse című filmben
Fotó: Wikipédia
Jávor Pál, a magyar film egyik csillaga 120 évvel ezelőtt született Aradon. A filmszínész emlékezetéről, jelentőségéről Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója beszélt a Krónikának.
2022. február 01., 14:342022. február 01., 14:34
Szülővárosában, Aradon emlékeztek meg hétfőn este a 120 évvel ezelőtt, január 31-én született Jávor Pál filmszínészről.
A helyi magyarok igyekeznek tenni azért, hogy szülővárosában se vesszen feledésbe a színészóriás neve, 2018-tól márvány emléktábla őrzi Jávor Pál emlékét szülőházának falán, az egykori Alsó-Molnár utca 11., a mai Grigore Alexandrescu utca 25. szám alatti háznál. Hétfőn este az Aradi Kamaraszínházban a nézők a Nászút féláron című romantikus filmvígjátékot tekinthették meg. A történet Olaszországban játszódik, a filmben a turisták legkedveltebb útvonalai láthatóak, valamint Jávor Pálon kívül Kabos Gyula és Ágay Irén színészek.
„Hogy mit jelenthetett Jávor Pál egykori sztársága, azt leginkább abból tudom, hogy a kilencvenes években a Duna Televízió matiné műsorában sugárzott magyar hangosfilmek közben nagymamám hangja el-elcsuklott, és a cigánymuzsikára mulató Jávor Pál láttán nagyon meghatódott.
– mondta el megkeresésünkre Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem filmművészet, fotóművészet, média szakának oktatója.
Blos-Jáni Melinda filmtörténész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója
Fotó: Haáz Vince
Mint kifejtette, Jávor Pál sztárfaktora mértékét a korabeli újságcikkek is jelzik, például a Színházi Élet egy 1938-as cikkében egy pályaudvaron bukkant fel nem kis feltűnés nélkül: „– Kérem szépen, az aradi gyorsvonat ma is beérkezik? A vasúti tisztviselő elmosolyodott. – Megnyugtathatom a művész urat. Az aradi gyors ma is 14 óra 50 perckor fut be az első vágányra. Néhány perc múlva az egész pálya-udvar személyzete, sőt a várakozó közönség is tudta, hogy Jávor Pál várja az édesanyját” – idézte fel a korabeli újságcikkben rögzített esetet a filmtörténész.
Jávor Pál Aradon született Jermann Pálként, 1902-ben. Életművész módjára sok helyen megfordult, míg okleveles színészként budapesti és vidéki színházakban kapott munkát. Blos-Jáni Melinda kifejtette,
Harmadik filmjében (Hyppolit, a lakáj) kisebb szerep jutott neki, de ezt főszerepek sora követte: 1940-ben tizenkét, 1941-ben nyolc, 1942-ben kilenc filmben.
„A klasszikus történetmesélésre építő, könnyed, frivol témájú filmek romantikus, humoros férfiideálja mellett magyar regények adaptációiban is szerepelt: testre szabottan játszotta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935) Balázsát, majd a Mikszáth-regények dzsentri figuráit, ő volt Noszty Feri 1937-ben” – mutatott rá a filmtörténész.
Fotó: Mandarchív.hu
Jávor karrierjét a második világháború törte meg, ugyanis sem a Horthy-kormányt nem támogatta, és zsidó származású felesége miatt is megfigyelés alatt tartották.
– mondta el a szakember. Minden idők egyik legismertebb és egyik legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár Budapesten hunyt el 1959. augusztus 14-én.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
A mérai magyar, román és cigány tánchagyományt is színpadra állítja a Cifra lelkek forrásvize című előadás, amely ugyanakkor tiszteleg minden egykori adatközlő, zenész, táncos és énekes előtt, akik a régió kulturális örökségét formálták.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!