Élénk érdeklődés kísérte a Látó című irodalmi folyóirat 200 AranyLátó című számának bemutatóját, amelyet szerdán délután tartottak a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban.
2017. június 15., 13:342017. június 15., 13:34
Az esemény egyrészt az intézmény irodalmi folyóiratokat bemutató sorozatába, másrészt az Arany János születésének bicentenáriuma apropóján szervezett rendezvénysorozatba illeszkedett.
A Látó márciusi, a költőóriásról szóló számát Kovács András Ferenc főszerkesztő és Demény Péter szerkesztő mutatta be, az eseményen magyarországi írók, irodalomtörténészek is részt vettek: Margócsy István, Márton László, Várady Szabolcs és Wirth Imre (utóbbi a múzeum munkatársa), akiknek írása jelent meg a jubileumi számban.
Demény Péter a Krónikának elmondta, a lapszámbemutatón magát a folyóiratot is bemutatták, levetítettek egy korábbi dokumentumfilm részletét, amelyben Gálfalvi György ismertette a Látót. A beszélgetésen elhangzott az is, hogy a jelenlevő magyarországi írók, irodalomtörténészek hányszor közöltek a folyóiratban, illetve hányszor jártak Marosvásárhelyen.
„Természetesen szó esett arról is, hogy
A jelenlevők arról beszéltek, a költő egyes nagyepikai művei, mint például a Buda halála vagy a Toldi szerelme, eléggé nehezen megközelíthető ma, aligha akad olvasó, aki úgy olvassa a Toldi szerelmét, mint mondjuk egy regényt. Ugyanakkor a balladái, az Őszikék, az olyan nagyszerű versek, mint a Kertben vagy a Visszatekintés, mindenképpen könnyebben megközelíthetőbbek a mai olvasó számára, mint a nagyepikája" – mondta Demény Péter.
Hozzátette, a bemutatón úgy tűnt,
a lapszámok, amelyeket a Petőfi Irodalmi Múzeumba vittek a szerkesztők, mind elfogytak.
„A marosvásárhelyi Látó a rizikósabb utat választva 25 (!) anyaországi és erdélyi értelmiségit kért meg, hogy kezdjen valamit Arannyal mintegy száz oldalban: tudományos szempontból alighanem a Tiszatáj, irodalmi újraértés szempontjából pedig a Látó viszi a prímet, így most ők kerülnek a középpontba" – olvasható Zelei Dávidnak a Látó Arany-számáról szóló szemléjében.
Arany „szenvedélyes, vizionárius képvilága” – részlet Margócsy István írásából
„Körülbelül száz-százhúsz éven át az volt az irodalmi (tudományos) meggyőződés is, egészen kiváló nagy tudósok által is képviselve, miszerint Arany volt az, aki a realizmus igézetében végre leküzdötte a romantika nagy kísértéseit, s költeményeiben megtestesítette a magyar realizmusnak minden ideálját. (...)
Aranyban „költői realizmusunk megkapta első nagy mintaképét”, s az ő költői „terméséből vonjuk le a realista lírának, hogy úgy mondjam, az ideáltípusát”). Ha pedig realizmus, tudjuk, akkor elsősorban a „tájleíró", tájfestő", „természetleíró” versek vagy részletek játsszák a döntő szerepet: hiszen e tárgykörökről minden olvasónak van tapasztalata, így mindenki könnyen le tudja mérni, mennyire realistán mutatja is a költő a „valóságot”.
Épp ezért megdöbbentő ma, posztmodern tapasztalatok birtokában újra olvasgatni Aranyt: szinte hihetetlen, hogyan is tudhatták e szenvedélyes, vizionárius, minden ízében mitologikus, állandóan megszemélyesítésekkel és antropomorf analógiákkal dolgozó képvilágot realista referencialitással olvasni és beállítani." – részlet Margócsy István irodalomtörténésznek, kritikusnak a Látó Arany-számában megjelent írásából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!