Essig Kacsó Klára kitüntetésével
Fotó: Zoltán Ildikó
Essig Kacsó Klára képzőművész és Egyed Emese irodalomtörténész, egyetemi tanár kedden vette át az Áder János köztársasági elnök által odaítélt állami kitüntetést Magyarország kolozsvári főkonzulátusának rendezvénytermében. Az ünnepségen Szabó Attila muzeológus és Dr. Tar Gabriella-Nóra színház- és irodalomtörténész méltatta a díjazottakat.
2021. június 08., 22:532021. június 08., 22:53
2021. június 08., 22:542021. június 08., 22:54
Essig Kacsó Klára a zsoboki képzőművészeti alkotótábor létrehozása érdekében végzett munkája, valamint közösség- és kultúraszerző tevékenysége elismeréseként vehette át a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.
– kezdte laudációját Szabó Attila. – Essig Kacsó Klára 1996-ban megalapította és 25 éven át vezette Zsobokon működő alkotótáborát, ahol száznegyven képzőművész ismerkedhetett meg Kalotaszeggel, valamint a hagyományos népi kultúránk által megőrzött Zsobokkal és vidékével.”
Mindannyian hozzájárultak a több száz alkotást számláló gyűjtemény kialakulásához, amely az erdélyi és magyar képzőművészeti kultúra ezredfordulójáról a hagyomány és avantgárd határán korképet nyújthat a művészettörténet számára. Az alkotómunka mellett a művelődéstörténet különböző területein tevékenykedő előadók jelenléte is gazdagítja a tábor programját szépirodalommal, zenével, néprajzzal, művészettörténettel, illetve filmesztétikával.
Essig Kacsó Klára táborának fő munkatársa Banner Zoltán, akivel megalkották a Képzőművészet Zsobokon – A kalotaszegi alkotótábor című művészeti albumot.
– zárta laudációját Szabó Attila.
Essig Kacsó Klára köszönőbeszédében elmondta, ahhoz, hogy a tábor huszonöt éven át tudjon működni, szüksége volt egy csapat munkájára. A legnagyobb segítséget a férjétől kapra, Essig Józseftől, illetve barátai is segítették munkáját: Egyed Emese, Szabó Zsolt, Szabó Attila.
Egyed Emese átveszi a kitüntetést Mile Lajos főkonzultól
Fotó: Zoltán Ildikó
Egyed Emese irodalomtörténésznek, egyetemi tanárnak a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozták, hiszen az erdélyi magyar tudományos és kulturális életben kimagasló szerepet töltött be a felvilágosodás korának kutatása során elért eredményei, illetve jelentős oktatói tevékenységei által.
Dr. Tar Gabriella-Nóra laudációját egy személyes történettel kezdte, melyben Egyed Emesét, mint költőnőt ismerhetünk meg.
– fogalmazott a színház- és irodalomtörténész. Hozzátette, hogy az első hivatalos találkozásaik során Egyed Emesét, mint professzor asszonyt ismerhetett meg, aki előadást tartott a 18. századi kert kultúrájáról, illetve a felvilágosodáskori természetszemléletről. Oktatási tevékenysége és kutatási területe sokrétű. Az 1700 és 1849 közötti magyar irodalom története mellett színházi kultúrát, kritikai szövegkiadást, a hungarológiai tanulmányok történetét és intézményeit, illetve antik irodalmat és kultúrtörténetet tanít.
– tette hozzá Dr. Tar Gabriella-Nóra, laudációjában.
Egyed Emese köszönőbeszédében Kolozsvárról és annak szépségeiről beszélt. „Ez a különleges város, amelyben vagyunk, olyan elvárásokat fogalmaz meg tagjai felé az iskolán, a különleges épített örökségeken és kultúrán keresztül, amelyek szinte létre hívják az emberi kapcsolatokat, az értékteremtést, tehetségek támogatását, a művészet óvását és féltését, valamint visszatérését a kapcsolatoknak egy megszakíthatatlan, különleges és sokrétű változatához – fogalmazott Egyed Emese. – Sokan nincsenek itt köztünk, mégis fontosnak tartják a Kolozsvárra való gondolást, az ide visszatérést, illetve az itteni személyekkel való szembesülést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!