A tüntetők szerint a kulturális minisztérium és a kormány „megalázóan és diszkriminatív módon” bánik a múzeumi alkalmazottakkal
Fotó: Facebook/Celia Iacob
Szombaton késő este ért véget a múzeumi és könyvtári alkalmazottak fővárosi tüntetése.
2024. május 19., 12:382024. május 19., 12:38
2024. május 19., 13:012024. május 19., 13:01
A kulturális ágazatban és médiában dolgozók érdekeit képviselő CulturMedia szakszervezeti szövetség által kezdeményezett megmozdulás a Sötétség a romániai múzeumokban címet viselte, és a Múzeumok éjszakája rendezvénnyel azonos időben szervezték meg.
Decebal Vleja, a CulturMedia szakszervezeti szövetség első alelnökének tájékoztatása szerint a tüntetésen körülbelül 600 személy vett részt, akik Bukaresten kívül Iaşi-ból, Botoşani-ból, Konstancáról, Nagyszebenből, Sloboziáról, Brassóból, Ploieşti-ről, Piatra Neamţról, Temesvárról, Bârladról, Slatináról, Craiovából érkeztek a fővárosi Győzelem (Victoriei) térre.
Kijelentette, ha csütörtökig a kormányfő nem talál megoldást követeléseikre, figyelmeztető sztrájkot tartanak, majd általános sztrájkot robbantanak ki.
Fotó: Facebook/Celia Iacob
Felhívta a figyelmet, hogy az infrastruktúra-beruházások és ingatlanfejlesztések előfeltétele a terep régészeti feltárása, ezt pedig részben múzeumi szakemberek végzik, más kutatóintézetek és egyetemek szakértőivel együtt. A nemzetközi kiállításokon való részvételt is muzeológusok készítik elő.
A kulturális területen és médiában dolgozók szakszervezeti szövetsége, a CulturMedia május 10-én jelentette be, hogy május 18-án, amikor Európa a múzeumok éjszakája rendezvénysorozatot tartja a múzeumok nemzetközi napja tiszteletére, ők a kormány előtt fognak tüntetni. Elégedetlenségük oka, hogy a kulturális minisztérium és a kormány „megalázóan és diszkriminatív módon” bánik a múzeumi alkalmazottakkal.
Fotó: Facebook/Celia Iacob
A szakszervezetek szerint a nemzeti kulturális örökség megőrzéséért dolgozó alkalmazottaknak folyamatosan romlanak a munkakörülményeik, és a kormány hátrányosan különbözteti meg a múzeumok és könyvtárak személyzetét az előadóművészeti intézményekhez képest.
Ezért az ágazat lassan elnéptelenedik, szakemberei pedig „nyomorúságos nyugdíjat” kapnak majd – írták múlt heti közleményükben.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerda reggel 82 éves korában elhunyt Balázs Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész. Balázs Péter tíz évig vezette a Szigligeti színházat, a társulat a közösségi oldalán számolt be a halálhírről.
New Yorkban teltház előtt tartották a Magyar menyegző egyesült államokbeli premierjét kedden. A Mozgókép Múzeumának mozitermében tartott vetítésen Káel Csaba rendező és Tamás Lajos producer, operatőr képviselte a film alkotóit.
Magával ragadónak ígérkezik a Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje: az Abigél című musicalt mutatja be a társulat szombaton Eszenyi Enikő rendezésében.
Gazdag könyvkínálattal és az újonnan megjelent kötetek bemutatóival várják az olvasás szerelmeseit a 11. Adventi Könyvvásárra december 11. és 14. között Kolozsváron a Vallásszabadság Házába és a volt Melody Szálló épületébe.
Adventi csodaváró koncerttel látogatnak el a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház alkotói a kolozsvári Puck Bábszínházba.
Cs. Gyimesi Éva irodalomtudós professzor idén lenne 80 éves, az évfordulón konferenciát szerveznek a kolozsvári Bölcsészkaron december 12-én és 13-án.
Történelmi konferenciát tartanak Kolozsváron csütörtökön a II. bécsi döntés 85. évfordulóján az Erdélyi Ferences Rendtartomány szétválasztásáról.
A lázadásról, az emberi méltóságról, az angyalokról és a reményről beszélt Krasznahorkai László vasárnap Stockholmban. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett magyar író a Svéd Királyi Akadémia ünnepi ülésén mondott ünnepi beszédet.
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!